Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1975-11-01 / 11. szám

1975. november

LXVIII. évfolyam 11. szám

FOGORVOSI SZEMLE

FŐSZERKESZTŐ: Prof.: (Ír. VARGA ISTVÁN

Szerkesztették: 1908—19*5. KÖKMOCZl ZOLTÁN dr., 19*9—1931, Frol. NORELLI G LISZT A V

Fogorvosi Szemle 68. 321—3*5. 1975.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti és Fogászati klinikájának (igazgató: Berényi Béla dr.) és az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetnek (igazgató: Tariska István dr.) közleménye

Haloperidol nyugtató hatásának vizsgálata ambuláns szájsebészeti betegeken

Irta: VÁMOSI I M R E dr., DIVINYI TAMÁS dr., FEJÉR ARTHUR dr.

A fogorvostól, a fogászati, de különösen a szájsebészeti beavatkozásoktól való félelem a betegek és a fogorvosok körében is jól ismert fogalom. így a szájsebészeti beavatkozások okozta stress is túlnyomórészt a beavatkozástól való félelemtől, szorongásból ered [2]. Ezt az állapotot egyrészt psychés, másrészt gyógyszeres előkészítéssel lehet befolyásolni. Ideális megoldásnak a megfelelő psychés előkészítés látszik, ennek különböző okokból való sikertelensége miatt azonban többször kell gyógyszeres előkészítéshez folyamodnunk.

Az ambuláns rendelésen használt sedativ gyógyszerekkel szemben támasztott fő követelmény az effektiv nyugtató hatáson kívül, hogy a keringést, a betegek éberségi állapotát lényegesen ne befolyásolják. Ilyen szernek látszik a Kőbányai Gyógyszerárugyár által rendelkezésünkre bocsátott Haloperidol. A Haloperidol a butirofenonok csoportjába tartozó major tranquillans, amely per os jól felszívódik és kis adagjai alkalmasnak látszanak a fogászati beavatkozások során fellépő félelmi állapotok csökkentésére. A rendelkezésünkre bocsátott kapszula 0,5 mg-ot tartalmaz, a jelenleg forgalomban levő tabletta 1,5 mg-ot.

Vizsgálati anyag és módszer

A Szájsebészeti Klinika ambulanciáján ellátásra jelentkező beteganyagon végeztük vizsgálatainkat. 20 beteg a szájsebészeti beavatkozást megelőzően félórával 2 kapszula Haloperidolt (a: 0,5 mg) (A csoport) kapott. 20 betegnél hasonló körülmények között a kapott dózist 4 kapszulára emeltük fel (B csoport )r 20 beteget sedativ előkészítés nélkül vizsgáltunk, ez utóbbiak szolgáltak kontroli-csoportként (C csoport).

A betegek vizsgálatakor a szorongás fiziológiai korrelátumainak mérésére a következő módszereket alkalmaztuk: 1. Mértük a percenkénti pulsusszámot. 2. A systolés és diastolés vérnyomás értékét Korotkow-féle auscultatiós módszerrel állapítottuk meg. 3. Az izomzat funkciójának vizsgálatára az ún. Achillesinreflex félrelaxációs idejének elektromágneses érzékelő fejjel történő regisztrálását alkalmaztuk [4, 5, 6, 7].

Az utóbb említett módszert és felhasználhatóságát előző közleményeinkben