Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1975-10-01 / 10. szám

304 VÉGH TIBOR DR. I. stádiumnak (korai vagy osteolytikus) felel meg, bár itt-ott már megjelennek kis elmeszesedett területek. Rtg-diagnózisunkkal ebben a stádiumban könnyen tévedhetünk, mert a kép a parodontitis apicalis „ritkuláshoz” (granuloma) hasonló. Megbízhatóan csak akkor értékelhetjük a cementoma-képződés korai szakaszaként, ha a fog vitális és az anamnézisben nem szerepel pulpitis vagy trauma. Ez a stádium nem fejlődik szükségszerűen tovább, gyakran fejlődésé­ben hosszabb ideig megáll, esetleg reossificálódik (German 5, Stafne 11, Stone­­man 12). Bár ezt a visszafejlődött képet a cementlerakódás sugáráteresztő ké­pességének a környező csontokéval hasonló foka is keltheti (Hamner 7, 8). A II. stádumot (cementoblastikus vagy kalcifikáló szakasz) a 31, 32, 41, 42 fogak rtg-képeivel demonstrálhatjuk. Röntgenológiailag a laesio a sötét és vi­lágos területek „felhőszerű” kombinációja. A kalcifikáció rendszerint centrá­lisán kezdődik, és amikor elegendő kalcifikált anyag képződik, az eredeti „sö­tétedésen” belül világos kép jelenik meg (Stafne 11). AIII. (maturatiós) stádiumot, vagy érett cementomát a 11, 12, 21 fogak gyö­kércsúcsán láthatjuk. A cementoma második és harmadik stádiumát az osteosclerosistól (konden­záló ostitis) kell elsősorban elkülöníteni, mely parodontitis apicalis chronica ossificatiójának eredménye. E kórképnél az ossificalt terület a környező csont­tal fuzionál, az átmenet folyamatos, a cementománál a kalcifikált masszát többnyire sötét szegély veszi körül [3, 6, 10, 11]. A fogak gyökerének hyper - cementosisától biztosan elkülöníti az, hogy a cementoma mindig a gyökérhár­tyán kívül helyezkedik el. Enostosisok és kis osteomák pedig nincsenek a fog­gal olyan szoros kapcsolatban (Ferenczy 4). A cementoma etiológiája vitatott, traumás okokat (sérülés, traumás occlusio), gyulladást, anyagcsere-, illetőleg endokrin zavarokat feltételeznek, de egyik sem kellően bizonyított [6, 10, 12]. Esetünkben sem traumás, sem egyéb fent említett okot nem találtunk, halott az elváltozás igen erőteljesen, mindkét áll­csontban, több fogcsúcs körül jelent meg. Tekintve, hogy panaszt nem okoz, semmiféle beavatkozást nem igényel, az élő fogak gyökérkezelése vagy eltávo­lítása nem indokolt. A beteget megfigyelés alatt tartjuk. IRODALOM: 1. Astacio, J. N., Méndez, J. E. : Oral Surg. 38, 95, 1974. — 2. Boros S.: Fogászati pathologia. Budapest, Medicina, 1961. 177. o. — 3. El-Mofty, 8.: Oral Surg., 36, 898, 1973. — 4. Ferenczy K. : Fogászati röntgenologia. II. kiadás, Budapest, Medicina, 1973. 196. o. — 5. German cit. Gyulavári O. és ints. — 6. Qorlin, lí. .7,, Goldmann, H. M. : Thoma’s Oral Pathology, ed. 6. St. Louis, Mosby 1970. 503 — 506. o. — 7. Gyulavári О., Nemes Z. : Orv. Hetik, 114, 2667, 1973. — 8. Hamner, J. E., Ketcham, A.S. : Oral Surg., 26, 579, 1968. — 9. Pindborg, J. J. : Pathology of the Dental Hard Tissues. Copenhagen Munksgaard, 1970. 409 — 416 o. — 10. Shafer, W. G., Hine, M. K., Levy, B. M. : A Textbook of Oral Pathology, Philadelphia—London, Saunders, 1959 190—193 o. — 11. Stafne, E C. : Oral Roentgenographic diagnosis. Philadelphia — London, Saunders, 1963. 209 o. — 12. Stoneman, D. W., Van de Mark, T.B.: Oral Surg., 37, 649, 1974. •— 13. Zegarelli, E. V., Kutschen, A. H., Budowsky, J.,Hoffman, P. J. : Oral Surg., 18, 180, 1964. T. В e г : Цементома Автор описывает случай цементомы (периапикальной цементной дисплазии) на передних зубах 48-летней женщины Dr. T. V é g h: Das Zementom Es wird über das Zementom an den Frontzähnen einer 48jährigen Patientin berichtet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom