Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA 17 talma. A glycocorticoid hormon hatására a gl. parotis ATP tartalma csökken, a gl. submandibularisé változatlan marad. Ezek a változások a vizsgált két hormonnak az oxydativ foszforilációt szétkapcsoló hatásával magyarázhatók. A mitochondriumok elektronmikroszkópos vizsgálatának eredményei korrelációban vannak az ATP tartalom változásaival és részben magyarázzák azokat. GYIMESI J. és ZELLES T. (Semmelweis OTE Fogpótlástani Klinika és Kórélettani Intézet) A kísérletes őrlőfoghiány hatása a patkány parotisának működésere Hat hónap óta moláris hiányos fehér patkányokon vizsgálták a rágás elmaradásának hatását a táplálkozás sebességére, a parotis szekréciójának intenzitására, valamint a szecernált parotis-nyál amiláz aktivitására. Megállapították, hogy a kísérleti állatok táplálkozási sebessége növekedik, parotis nyálszekréciójuk, valamint a szecernált nyál amiláz aktivitása csökken. Az eredmények arra utalnak, hogy a rágótevékenység szükséges faktor mind a parotisnyál fiziológiás elválasztásához, mind a megfelelő amiláz szintézis fenntartásához. A táplálkozás sebességének növekedése bizonyítja azt a korábbi feltételezést, hogy csökken a kísérleti állatok szájüregéből kiinduló afferens impulzusok száma. SZABÓ I. (POTE Stomatologiai Klinika) A nyál felületi feszültségének vizsgálata különböző kísérleti körülmények között Huszonhét személy nyálának felületi feszültségét (FF) vizsgálta 332 esetben. A meghatározáshoz Brinkman leszakítási módszerét használta. Megállapítja, hogy a nyálminták FF-e változik az idő függvényében. Befolyásolja az értékek alakulását a hőmérsékletváltozás is. Szignifikáns különbséget talált a felnőttek és az általános iskolás korúak nyála FF-e között. Nem volt szignifikáns a különbség a carieses és caries mentes csoportok között. Natív és stimulált nyálak FF-e között csak gyermekek esetében volt szignifikáns a különbség. SALLAY K., WAGNER E., és BODOKI I. (Semmelweis OTE Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Gerontológiai Kutatócsoport és Gyermekfogászati Klinika) Nyálvizsgálatok 55—84 év és 9—14 év közötti egyéneken Százhuszonnégy 55—84 év közötti egészségesnek mondható, korának megfelelően munkaképes egyént (37 férfit és 88 nőt) és ötven 9—14 év közötti egészséges fiatalt (24 fiút és 26 lányt) vizsgáltak meg nyál-secretio és komplex mucintartalom szempontjából. Éhgyomri és cukorral ingerelt össznyálat vettek. A komplex mucint ACRA titerrel, a sialsavat Svannerholm módszere szerint vizsgálták. Az idős férfiak fél óra alatt éhgyomorra 8 ml, a nők 6 ml, a fiúk 10,6 ml, a lányok 10,4 ml nyálat ürítettek átlagban. Egy szem kockacukor elszopogatására a férfiak és nők átlag nyál-secretiója az éhgyomrinak több mint kétszeresére, a fiúké és lányoké kétszeresére emelkedett. A gyógyszert nem szedő idősek, valamint a fiúk és lányok ingernyálának mucintartalma magasabb volt, mint az éhgyomrié. A gyógyszert (altató, nyugtató, antihypertensiv és szív-szerek) szedők ingernyálában csökkent a mucinmennviség az éhgyomrihoz képest, bár a secretio sebessége emelkedett. A sialsavtartalom nem változott párhuzamosan az összmucinértékkel. A szájszárazsági panasz az idősek között igen gyakori (44%) volt, de nem függött sem a nyálelválasztás sebességétől, sem a nyál összmucintartalmától. Az ürített nyál mennyisége független volt a könnytermelés mértékétől, a Schirmer értéktől, kivéve ha ez utóbbi 5 mm alatt volt. Ilyen alacsony Schirmer értéket és vele együtt csökkent nyál-secretiót a férfiak között hármat (8%), a nők között kettőt (2%) találtak.
