Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
18 AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA SZABÓ GY. és CSERNAY L. (SZOTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika és I. ez. Belgyógyászati Klinika) Az elektronikus számítógép és analizátor alkalmazásának előnyei a nyálmirigyek izotópos vizsgálatában Szerzők 245 egészséges és nyálmirigy-beteg személyen több mint 300 99mTc-mal végzett nyálmirigy-scintigraphia alapján tárgyalják a gamma-kamerához kapcsolt sokcsatornás analizátorok (számítógép) alkalmazásának előnyeit. Eseteik számszerű megoszlása a következő volt: 70 egészséges, 52 nyálmirigy-tumor, 61 Sjögren-syndroma és más nyálhiányos állapot, 32 nyálkő, 30 nyálmirigy-gyulladásos beteg. A normális nyálmirigyműködés megismerésén kívül különösen a nyálmirigy-tumorok esetében nyújt ez a vizsgálati módszer minőségileg több információt. A sokcsatornás analizátorok segítségével az eredmények statikus analízise (a daganatok felismerése, lokalizálása) könnyebbé, pontosabbá válik; a dynamikus vizsgálatok diagnosztikus értéke megnövekszik. A daganatok időbeli izotóp-dúsításának ábrázolásával a tumorok szövettanára lehet következtetni. A szerzők tapasztalatai szerint a különböző szájszárazságok és nyálkövek esetében a rutin vizsgálatok céljára a mozgó-detektoros és gamma-kamerás felvételek elegendő információt szolgáltatnak. SUGÁR L. és BÁNÓCZY J. (Semmelweis OTE Szájsebészeti és Fogászati Klinika) Szájüregi leukoplakiák klinikai típusainak változása Nagy beteganyagon vizsgálták a leukoplakia három klinikai típusának (leukoplakia simplex, verrucosa, erosiva) előfordulási gyakoriságát, progresszív és regresszív változásait 25 éves megfigyelési idő alatt. Tanulmányozták az aetiologiai tényezőknek, a leukoplakia lokalizációjának és a kezelési módszereknek hatását az egyes típusok változására. Céljuk volt annak megállapítása, hogy a fokozottan malignus átalakulásra hajlamos erosiós leukoplakia más típusból való átalakulás, progresszió eredménye-e, vagy önálló kórforma. Vizsgálataik adatokat szolgáltatnak a szűkebb értelemben vett praecancerosus leukoplakiák differenciáldiagnózisához. SONKODI I. és GYŐRI I (SZOTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika és Számítástechnikai Központ) Szájüregi keratosisok és lichen planus szövettani adatainak feldolgozása computer analízis segítségével Retrospectiv vizsgálatot végeztek 150 esetben, ahol a kliniko-pathologiai diagnózis lichen planus, keratosis vagy leukoplakia volt. A szövettani változások értékeléséhez 41 szöveti jelet választottak. A szövettani metszetekben talált szövettani jeleket speciálisan e célra szerkesztett kódolt adatlapra vitték át. A felhasznált computer analízis célja, hogy összehasonlítsák a pathologus által diagnosztikus csoportokra való felosztást az objektív módon computer formálta csoportokkal. Ez a vizsgálat azt mutatja, hogy a computer által kalkulált értékek segíthetnek definiálni objektív és quantitativ módon a különböző histologiai jellemzőket és elősegítik a diagnosztikus kategória párok közötti megkülönböztetést. LELKES K. (Semmelweis OTE Szájsebészeti és Fogászati Klinika) A szájflóra változásai az intermediaer zónákban és ezek jelentősége Vizsgálatait a száj átmeneti zónáiban: a szájzugban, az ajakpír és a szájnyálkahártya határán, a feszes íny és az áthajlás határán, a nyelvháton, az orcán, a fogak záródási vonalának megfelelően, valamint a kemény- és lágvszájpad határán végezte. Kenetkészítés után Gram festést alkalmazott és zónánként 400—400 kenetet ellenőrzött. A baktériumok legnagyobb számát valamennyi zónában a Gram positiv
