Fogorvosi szemle, 1974 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1974-02-01 / 2. szám
56 KÖNYVISMERTETÉS KÖNYVISMERTETÉS Merte, K.: Stomatologische Arzneimittellehre. VEB Verlag Volk- und Gesundheit, Berlin, 1973. 195 oldal, 6 ábra és 13 táblázat. Ara: 7,10 Márka. A könyv az asszisztensnők kiképzésének szolgálatában ismerteti a fogászat területén használatos gyógyszereket, és azok felhasználási módjait. Bevezetőjében alapismereteket tárgyal. így a gyógyszer fogalmi meghatározását, az adagolás módjait, biológiai hatásukat, mellékhatásaikat. Részletezi az alkalmazás módjait, a per os, végbéli, injekciós bejuttatásukat a szervezetbe. Így a porban, tablettákban, kapszulákban, oldatban, különböző kenőcs-alapanyagban stb. való elkészítésüket. Leírja a gyógyszerelésre vonatkozó jogszabályokat, a felelősség törvényeit. Bőven foglalkozik a receptírás szabályaival, a mérgek rendelésével. Ismerteti az altatószereket, ezek alkalmazási módjait és a felelősség kérdését. Hosszú fejezetet szentel a fertőtlenítőszereknek, az edzőszereknek (kaustikáknak és adstringenseknek), a vérzéscsillapítóknak. Beszól a helyi érzéstelenítőkről, a chemotherapeuticumokról, az antibioticumokról, hormonokról. Részletesen ismerteti a stomatologia területének különleges gyógyszereit és a szájhygienében használatos anyagokat. Irodalmi adatfelsorolás és tárgymutató zárja a könyvet. A mű kitűnő gyakorlati érzékkel összegyűjtött anyagot dolgoz fel jól áttekinthető módon. Varga István dr. Yoshiro Shoji: Systematische Endodontie (fordította: W. Drum). Quintessenz kiadása, 128 oldal, 449 ábra. 1973. Ára: DM. 56,— A „Quintessenz könyvek” azáltal tűnnek ki, hogy igen finom papíron, kitűnő és nagyszámú ábraanyagot hoznak. Ez a könyv is ilyen. A régi „gyökérkezelés” kifejezés helyett ma világszerte az „endodontia” tárgyköri meghatározás szerepel, ezért lett ennek a könyvnek is ez a címe. A tárgyat széles alapon ismerteti. A diagnosticával kezdi és megállapítja, hogy az anamnesistől kiindulva mikre kell tekintettel lenni. Kitűnő és instruktiv ábrákon szemlélteti a fekvő helyzetű beteg száj vizsgálatát, a megvilágítást, az orvos elhelyezkedését. Bőven taglalja a röntgen szerepét és a fájdalom jellegének analízisét. Külön fejezetet szentel a desinfectio és sterilezés minden részletének, kivetítve külön-külön minden műszerre és felhasznált anyagra. Érzéstelenítésre cylinderampullás carpule rendszerű fecskendőt használ. A guminyálrekeszt elengedhetetlennek tartja. Fúráshoz a magas fordulatszámú légpárnás könyökdarabot alkalmazza. A pulpakamra megnyitásától a gyökértágításig, ill. a gyökértömésig minden fázist különböző irányból felvett fényképeken demonstrál. A gyökér csatom a hosszát röntgenkontroll alatt méri, különböző típusú (K typ., Hedström, patkányfarok) reszelővei végzi a tágítást és nagyított képeken ismerteti azok hatásmódját, mechanikáját. A gyökértöméshez bemért Lentulo-tömőt alkalmaz, anyagul pedig saját receptje szerint összeállított zincoxyd-eugenolpasztát guttapercha csúccsal kombinálva. A leírtakból látható, hogy új szempontok nincsenek, csali precíz kivitel. Varga István dr. Schumacher, G.H.: Odontographie. J. A. Barth, Leipzig kiadása, 1972. 112 oldal, 80 ábra. Ára vászonkötésben: 18,90 Márka. Szerző teljes joggal állapítja meg bevezetőjében, hogy a fogazat és az egyes fogak anatómiai ismerete alapvetően fontos a stomatologiai kiképzésben. Abban is igaza van, hogy az általános anatómiai oktatásban nagyon röviden tárgyalják ezt a témát. Főleg ezért igen helyesnek kell tartanunk, hogy „Odontographie” néven a szerző avatott tollából könyv jelent meg a hiány pótlására, mely elsősorban a fogak koronájának, felületi alakjának bő ismertetését tartalmazza. A könyv első fejezete az emberi fogazat általános anatómiájával foglalkozik, és részletesen kitér az egyes fogak felépítésére, rögzítésmódjára a fogmederben, a fogazat térbeli elhelyezkedésének meghatározó módszereire, az egyes fogakra, mint a fogazat építőegységeire stb. A második fejezet a maradó fogakat írja le egyenként és nagy részletességgel a koronák felületi alakjától a gyökerek alakján át a belső szerkezetig (pulpa-űr stb.). A harmadik fejezet a tejfogaké. Szerkezetében és tartalmában ugyanaz, mint a második fejezet, csak tárgya a tejfog. A negyedik fejezet a fogazatot, mint egészet szemléli, a fogívek alakját, az occlusiót, a felső metszőélek túl- és előharapását. Majd kitér röviden az eugnathia és dysgnathia fogalmára, sőt a fogkopásokra is. Kitűnő ábrák dokumentálják a szöveget. A könyv külső tulajdonságaiban méltó a szöveg színvonalához, és a Barth-cég bőkezűségét mutatja. Vár да István dr.
