Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1973-05-01 / 5. szám
152 SZABÓ MIHÁLY DR. Fogorvosi Szemle 66, 152—156. 1973. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatologiai Klinikájának (igazgató: Adler Péter dr. egyetemi tanár) és Hajdu-Bihar Megye Tanácsa Rendelőintézetének (igazgatófőorvos : XJzvölgyi Ferenc dr.) közleménye A tuberculum mandibulae kialakulása és protheticai jelentősége írta: SZABÓ MIHÁLY dr. A kérdés tanulmányozására az késztetett, hogy a tuberculum mandibulae (továbbiakban: t. m.) kialakulásának és protheticai használhatóságának egyértelmű értékelését annak ellenére sem találtam a szakirodalomban, hogy a kivehető lemezes fogpótlás szempontjából nagy a jelentősége. T. m. csak olyan állkapcson található, amelyből legalább az utolsó molárist eltávolították. Ép fogazat, ill. teljes molaris-status mellett nincs, de a molarisok eltávolítása után sem mindig alakul ki. Minthogy a t. m. extractio következtében jön létre, kialakulása makroszkóposán lépésről lépésre követhető. A t. m. a retromolaris tájékon alakul ki, a bölcsességfog eltávolításán után. A klinikai anatómia két összetevőjét ismeri: a csontos alapot és a borító lágyrészt. A trigonum retromolaret a két ágra hasadó crista temporomandibularis és az utolsó fog mögé kanyarodó limbus alveolaris határolja [5]. E csontlécek a mandibula traiectorialis rendszeréhez tartoznak, a terület pedig szerkezetileg a ramushoz. A sapiens distalis felszínéhez támaszkodva a ramus mesialis végét alkotja*. Mesialis irányban a processus alveolarisban folytatódik. A molarisok extractiója után a fogmedernyúlvány apránként lebontásnak esik áldozatul. A limbus alveolaris már sokszor extractio közben letöredezik. Az alveolus a vérrög szervülése után csontosán telődik, a proc. alv. azonban nem eredeti magasságában marad meg, hanem alacsonyabbá válik. Az 1. 1. ábra. A proc. alv. resorptiöja után a retromolaris terület nagyjából eredeti magasságában maradt meg : anatómiai készítmény fényképe * A ramus és corpus közötti határt nem írja le szabatosan az anatómia. A mandibula teste és ága az angulusban találkozik, de az angulus valójában elmosódó határú részlet. A csont belső felszínét illetően még ilyen határozatlan utalást sem találunk e határra nézve. Az angulus-táj törésvonalai [3] arra utalnak, hogy a sapiens mögötti terület már a ramushoz tartozik; hogy nem a corpushoz, abból is látszik, hogy a bölcsességfog mögött az élet egyetlen szakában sincs fogmedernyúlvány, ennek léte pedig a corpus ismérve.
