Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1973-04-01 / 4. szám
GYÓGYSZERALLERGIA 99 kíséretében rohamosan esik, laryngealis stridor és sípoló légzés hallatszik, Az exitus intenzív cyanosis és dyspnoe kíséretében áll be. Ha a shock-reactio 30 percnél tovább tart, néhány bőrtünetet is lehet észlelni, a beteg mellkasi és hasi fájdalmakról panaszkodik. Oralis gyógyszereléskor az első tünetek 15 — 20 percen belül mutatkoznak, a lefolyás a fentihez hasonló, mitigált általános és fokozott bőrtünetek mellett. Jellegzetes EKG-kép alakulhat ki (T hullám inversio, ST depressio, esetleg átmeneti kamrai fibrillatio). A gyógyszerallergia a fenti tünetcsoportokon kívül bármelyik szervben jelentkezhet, legsúlyosabbak a vasculitis és vér dyscrasiák. A gyógyszer-okozta reactiók gyakran megfelelnek az allergiás alapbetegségnek: ismert az aspirin-, ipecacuanha-asthma, rauwolfia-okozta rhinitis stb. [8]. Diagnosis Az allergent in vivo és in vitro ki lehet mutatni, azonban bármelyik metodikát választjuk is, csak akkor értékelhető, ha az allergenanalysis megfelel az anamnesztikus adatoknak. Allergen-meghatározásra legrégebben bőrpróbákat alkalmaznak, mert a bőr tartalmazza a legtöbb sessilis antitestet; ezenkívül az in vivo methodikák közül a leg veszélytelenebbek, megfelelő elővigyázatossági kautélák betartása mellett. Technikailag többféle módszer ismeretes: patch-test, azaz rátevési próba, amikor is a megfelelően hígított allergenf az ép bőrre helyezzük, leragasztjuk, majd 24—48 óra múlva a localis reactiót leolvassuk (ekzema, vesiculák, dermatitis). Ezen technika modernebb változata az ún. bőrablak módszer, melynek lényege, hogy az enyhén scarifikált bőrre juttatjuk az allergent, majd tárgylemezzel fedjük hermetikusan, és 24 órán belül több ízben eosinophil - sejteket számolunk a kaparékból. Ha olyan allergent keresünk, melynél generalizált allergiás reactióra számíthatunk, óvatos prick- vagy scratch-testet végzünk (tépés, kaparás). Ez a methodika általában azonnali (I. typusú) tünetek kimutatására alkalmas, a leolvasás 15—30 percen belül történik, a positivitás nyúlványos urticaban nyilvánul meg. Legismertebb az intracutan próba, ennek leolvasása 15 perc, 24 és 48 óra múlva történik. Általában 15 mm-t meghaladó erythemát és urticat tartunk positivnak, természetesen tekintetbe kell venni az egyéni bőrérzékenységet, amit úgy mérünk, hogy az allergenokozta reactiót physiologiás NaCl- és histamin-quadli nagyságához viszonyítjuk Az in vivo próbákhoz tartozik még a Prausnitz—Küstner-reactio, melyet vagy a betegen, vagy a beteg savójával egészséges egyénen végzünk. A serumhepatitis veszélye miatt újabban általában nem alkalmazzák. Az in vitro metodikák elvégzéséhez speciálisan felszerelt laboratóriumra van szükség. Legmodernebbek a lymphocyta transformatiós test (allergiások szövetkultúrában tenyésztett peripheriás lymphocytái allergen-hatásra blastosan átalakulnak), migratio-gátlás és rosetta-test. Sajnos egyik módszer sem 100%os, a discrepantia elsősorban a negativ esetekben mutatkozik. Ilyenkor óvatos expositiós (provocatiós) próbát kell végezni. Therapia Minden allergiás betegség oki és tüneti therapiáját ismerni kell. Tekintve, hogy a gyógyszerallergia az esetek nagy részében az azonnali typushoz tartozik, tehát acutan zajlik le, elsősorban az azonnali teendőket kell megismerni. Az anaphylactoid reactio szuverén gyógyszere az adrenalin. Ha tehát a sensibilizálás legkisebb gyanúja is felmerül, azonnal a gyógyszerbeadás helyére (bőrbe adott gyógyszereléskor) Tonogent kell infiltrálni, illetve 0,1—0,3 ml Tonogent kell adni intracutan.
