Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-06-01 / 6. szám
KÍSÉRLETES molaris foghiány 181 Stomat. 25, 650, 1942. — MäJcilä, E. : Effects of Complete Dentures on the Dietary Habits and Serum Thiamin, Riboflavin and Ascorbic Acid Levels in edentulous Persons. Acad. Diss., Turku. 1968. — Nikolov, St.—Qeorgieva, E.—Kaleva, M. : Pancreatic Function changes in pations with Mastication Insufficienty. Stomatologie (Sofia) 6, 451, 1970. — Schranz D.: A foghiánnyal kapcsolatos gyomor—bél zavarok értékelése orvosszakértői szempontból. Fogorv. Szle. 40, 313, 1947. — Zhidovtseva, I. : The Influence of Teeth Extraction on the functional state of the Stomach. Stomatologija (Moszkva) 45, 54, 1969. Я. Д и м e ш и, T. Целлеш: Влияние экспериментального отсутствия моляров на прибавление в весе белых крыс Вес тела белых крыс, которые удалением молярных зубов потеряли способность жевать, возрастает медленнее, чем таковой контрольных животных. В случае возможности выбора между кашицевидной и твердой пищей, неспособные жевать животные предпочитают кашицевидную пищу. Если потерявшие способность жевать животные и контрольные животные получают одинаковое количество пищи, то темп прибавления в весе у перых животных более медленный, чем у последних. Dr. G у i m e s i, J. — Dr. Z e 11 e s, T. : Die Wirkung der Molarlücken auf die Körpergewichtezunahme der weissen Ratten. Das Körpergewicht der durch die Extraktion ihrer Molare kauunfähig gewordenen jungen weissen Ratten vermehrt sich langsamer als das der Kontrolltiere. Bei der freien Wahl der Ernährung zwischen breiiger oder fester Konsistenz bevorzugen die kauunfähigen Tiere die breiige Kost. Wenn die kauunfähigen- und Kontrolltiere die Ernährung in gleicher Quantität erhalten, ist das Tempo der Gewichtszunahme bei den kauunfähigen Tieren langsamer, wie bei den Kontrolltieren. Pótlás Utólag vettem észre, hogy „Lymphocyta transformatiós vizsgálatok recidiváló aphthásokon” (Fogorv. Szle. 65. 33. 1972) című cikkünkből kimaradt hivatkozás magyar szerző, Lelkes Kornél dr.: „Autoagressiós jelenségek a recidiváló szájnyálkahártyabetegségeknél” (Fogorv. Szle. 54. 344. 1961.) című cikkére, melyben aphtha-kaparékok cytologiai vizsgálata alapján a következő megállapításokat teszi: ,,A recidiváló aphtliánál a cytologiai kép jellemzője a kerekmagvú sejteknek túlsúlya. Kerekmagvú sejtek alatt a lymphocytákat, monocytákat, plasmasejteket és a lymphoid sejteket értjük. Ezeknek a sejteknek a jelenlétét nemcsak mint az okozat jelét kell tekinteni, hanem a sejtek a jelenségek kialakulásában is szerepet játszanak.” „A cytologiai kép azt mutatja, hogy azok a sejtféleségek, amelyeknek az antitestképzésben szerepük van, a habituális aphtha keletkezésének helyén felszaporodnak és belőlük helyileg felszabaduló antitestek okozzák azt, hogy a hámsejtek szigetekben leválnak és az aphtha kialakul.” Lelkes azon megállapítására, mely szerint a „recidiváló aphthások cytologiai kenetére jellemző a mononuclearis sejtek túlsúlya”, régebbi cikkemben (Fogorv. Szle. 61. 18. 1968) hivatkoztam. Feltevéseit szövettani, serologiai, immunbiológiai módszerekkel később igazolták. c „ r- , a Sallay Kornélia dr.
