Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1972-06-01 / 6. szám

166 KOVÁCS ZS. DR.—CSIBA Ä. DR. logiai vizsgálat eredménye: myoblastmyoma (Sótonyi). Az eset vitatott kór­származása és hovatartozása miatt részletesebb szövettani feldolgozásra ke­rült, amelynek eredményéről az alábbiakat állapítottuk meg (1. ábra): az eltávolított képlet felszínét borító hám mérsékelten atrophiás jellegű, szer­kezetét tekintve elszarusodott többrétegű laphámnak felel meg. Az ezüstözött készítményeken a basalis membrana épnek látszik, és megközelítőleg egye­nes lefutású. A hámrétegben sejtatypia és magoszlás nincs jelen. A hám alatti kötőszövet keskeny, benne plazmasejtes és lymphocytás beszűrődés van. Közvetlenül a kötőszöveti réteg alatt éles határú daganatszövetet látni, amely 30—40 mikron átmérőjű kerek vagy sokszögű sejtekből épül fel. Erősebb nagyítással (2. ábra) a daganatsejtek szorosan egymás mellett helyezked­nek el, sejthatáruk éles és plazmájuk finoman szemcsézett. E szemcsék PAS- pozitívak, Haidenhain-fóle vashaematoxylin festéssel szürkéskékre, mucicar­­minnal halvány vörösre színezhetők. A sejtmagok 5—7 mikron nagyságúak, 3. ábra centrális vagy excentrikus elhelyezkedésűek. Alakjuk általában kerekded. Polymorphismus és mitosis nem mutatkozik. A sejtek között kevés mennyiségű kötőszöveti hálózat figyelhető meg, amely viszonylag szembetűnően tágult ér-kapillárisokat tartalmaz. Ezüstözéssel (3. ábra) megállapítható, hogy a sej­tek granulái argyrophil jellegűek, és közöttük jólfejlett reticularis hálózat mutatható ki, amely az egyes sejtelemeket is körülfonja. A fenti szöveti kép alapján az elváltozást congenitalis epulisnak tartjuk. Megbeszélés A congenitális epulis szöveti szerkezetét tekintve igen hasonlít az Abrikosoff­­tumorhoz, s ezért sokan [2, 4, 10, 20, 26] azonosítják vele. Mások, így Bhaskar [5] is, figyelembe véve a beteg életkorát, nemét, előfordulási helyét, valamint szöveti szerkezetét, attól független kórképnek tekintik. Így Ardoin adamantino­­mának tartja, Moluanger és Lambert [22], valamint Cambell [7] spongiocytaer, ill. szemcséssejtes ameloblastomával hozza kapcsolatba. Kaemfer [16] odonto­­blastomának, Massin [21] adenoma adamantinum cysticumnak, Jorge és mun­katársa [15] angiolymphoma xanthelomatosának, Bauer és Bauer [3], vala­mint Bhaskar [5] szemcséssejtes fibroblastomának, többen [9, 18] granularis neuromának nevezik. Holle [14] és Ringertz [25] szerint nem daganat. Szerintük tárolási betegségről van szó. Wegelin [30] szerint a tároló sejtek mesenchymá­­ból származnak, s a tárolt anyag Feyrter [11] szerint lipoproteidnek, Holle [14]

Next

/
Oldalképek
Tartalom