Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-04-01 / 4. szám
116 BALOGH GY. DR.—INOVAY J. DR. Fogorvosi Szemle 65. 116—120. 1972. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti és Fogászati Klinikájának (igazgató: Herényi Béla dr. egyetemi tanár) közleménye Recidiváló mandibula-myxoma Irta: BALOGH GYÖNGYI dr. és INOVAY JÁNOS dr. Az odontogen tumorok felosztása, rendszerbe való foglalása Broca, Malassez, Thoma, Goldmann, Pindborg és Clausen nevéhez fűződik. Az odontogen myxoma mesenchyma eredetű. A valódi myxoma lágyrészben és csontszövetben egyaránt előfordulhat. Az odontogen myxoma benignusabb és ritkább, mint a valódi myxoma. Az irodalomban főleg egyes esetek ismertetésével találkozunk. Elsők között Cernea és Katz közölt dentalis eredetű myxomát. Thoma és Goldmann 10 esetben igazolta a dentalis eredetet. Ezenkívül Zimmermann, Dahlin, Lund, Waite, Stafne, Parkhill, Gergely és még sokan mások ismertettek ilyen eseteket. Gorlin 116 odontogen myxomával kapcsolatosan a következőket állapította meg. A daganat manifestatiós ideje a 20—30. életév között van. Lassan növekszik, sokszor több év telik el, míg felismerésre kerül. Expansiv növekedésével arcdeformitást okozhat. Fájdalmat rendszerint nem okoz. Extrem fájdalommal járó eseteket ismertetett Thoma, Goldmann, Archer és Large. Ritkán ajak-paraesthesiát is okozhat. Röntgenfelvételen több rekeszes, egyenetlen szélű (lépesmézre emlékeztető) csonthiány. Röntgenelváltozás alapján differenciál-diagnosztikai szempontból szóba jön: a fibrosus dysplasia, óriássejtes centralis granuloma, ameloblastoma, multilocularis cysta és esetleg malignus elváltozás. Az esetek 60%-ában a tumorszövetben levő fogak gyökerei resorptiós elváltozást mutatnak. A maxilla-tumorok beterjedhetnek az arcüregbe és az orbitába, sőt exophthalmust is okozhatnak. Mikroszkópos kép: myxoid alapállományú tumorszövet, benne kevés csillag vagy háromszög alakú sejtek hosszú, anastomizáló protoplasma-nyúlványokkal. A magok oválisak. Az intercellularis rész hyaluronsavban gazdag. A myxomák therapiás kezelése műtéti. Általában konzervatív: enucleatio, curettage és elektrokauterezés. Extensiv laesióknál blockresectio. Goldmann és Thoma szerint mandibula-resectio nem indokolt, ha a tumort enucleálni lehet. Zimmermann, Dahlin szerint benignus daganat, de konzervatív kezelés után az esetek 25%-ában recidivál. Saját eseteik között 20-ból 5 esetben fordult elő recidiva, de 3-ban ismételt recidiva. A tumorok recidiva-ideje 3 hónap és 10 év között, átlagidő: 2—3 év. Lund és Waite közölt konzervatív kezelés után 12 hónap alatt klinikai - lag és röntgenológiailag gyógyult esetet. Zimmermann adatai szerint a gyógyulás elhúzódó. A myxomák helyileg agresszíven növekednek, de távoli metastasist nem okoznak. Malignizálódás ritkán fordul elő. Zimmermann és Dahlin megfigyelése szerint akkor támad a malignitás gyanúja, ha többszöri recidiva után egyre nagyobb lesz a tumor kiterjedése. Műtéti eredmények értékelése az odontogen myxoma esetén, a gyakori recidiva lehetősége miatt meglehetősen bizonytalan, ha alapul vesszük az időtényezőt (3 hónaptól 10 évig) és azokat a megfigyeléseket, hogy sok esetben teljes csontos regeneráció után következik be a recidiva. Könnyen előfordulhat, hogy a közlésre került gyógyultnak vélt eset bizonyos idő múlva recidivált esetnek számít. Az alábbiakban ismertetni szeretnénk saját beteganyagunkból egy odontogen myxomát, mely 5 év alatt három ízben recidivált.