Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-04-01 / 4. szám
MANDIBULA-MYXOMA 117 Esetismertetés A 20 éves nőbeteg elmondása szerint kb. 2 évvel ezelőtt kezdődtek panaszai. Az arc bal oldalán lassan fájdalommentes duzzanat keletkezett, mellyel kezdetben nem fordult orvoshoz. Néhány hét óta a duzzanat fokozódott, és az itt levő fogak mozogni kezdtek, rágásra erősen érzékenyekké váltak. Felvételi status: Kp. fejlett és táplált nőbeteg. Arca aszimmetriás, bal oldalon az állcsúcstól az angulusig terjedő kemény tapintató, a csontállományból kiinduló duzzanat, mely tapintásra fájdalmatlan és ép lágyrész takarja. Intraoralis vizsgálatnál a mandibula lingualis és buccalis oldalán — a bal alsó 2—7 -ig terjedően — tapintásra kemény és fájdalmatlan duzzanat található, a fölötte levő nyálkahártya hyperaemiás, erősen vérzékeny. A bal alsó 3—4 között kb. 4—5 mm-es diasthema. A beteg megemlíti, hogy ezen a helyen néhány évvel ezelőtt egyik foga meglazult, majd kiesett. Azóta ez a hézag lassan növekedett. Szájnyitása szabad, submandibularisan nyirokcsomók nem tapinthatók. Laboratóriumi vizsgálatok kóros eltérést nem mutatnak. Röntgenfelvételen a bal alsó 3—4 között levő diasthemának megfelelően a fogak gyökerei dislokáltak, kiterjedt csonthiányra utaló elváltozás van, oldalirányú rtg-felvételen a bal alsó 2-től az angulusig terjedő, többrekeszes, nem éles kontúrú csonthiányra utaló elváltozás, a mandibula bázisán a csont corticalisa erősen elvékonyodott. A bal alsó 8-as impactált (1. ábra). Histologiai vizsgálat: A metszetben halványan festődő myxoid alapállományú tumorszövet látható, amelyben a sejtelemek megközelítően egyenletesen festődnek és nyúlványos jellegűek. Malignitásra utaló elváltozás a metszet területén nem észlelhető (2. ábra). Dg.: odontogen myxoma. 1. ábra 2. ábra Therapia: Localanaesthesiában a bal alsó 2 3 4 5 6 7 8-as extractiója után mucoperiostealis lebenyt készítettünk, majd feltártuk a mandibula testét. A felszínre került daganat puha consistentiájú, sárgás-barna színű lebenyezett, a környezetéből jól elkülöníthető. A daganatot enucleáltuk, a nervus alveolaris inferiort a tumorral együtt el távoli tottuk. A mucoperiostealis lebenyt a defectus alapjára fektettük, az üreget tamponáltuk. Szövődménymentes post. op. gyógyulás után emittáltuk és a következőkben 3 hónaponként ellenőriztük. A defectus csontos regeneratiója elkezdődött, de х/2 év múlva a beteg eltűnt szemünk elől, a bekövetkezett terhessége és az ehhez csatlakozó szövődmények miatt (terhességi toxaemia, hypertonia, koraszülés). Kb. 1 x/2 év múlva ismét jelentkezett. Rtg-felvételt készítettünk, és a műtéti helyen recidivát állapítottunk meg (3. ábra). A recidivált tumor kiterjedése — a primaer tumoréhoz képest — kisebb volt, helyileg a megmaradt frontfogak irányába helyezkedett el. Reoperatiót végeztünk. A bal alsó 1-es és jobb alsó 1—2-es extractiója után fel-
