Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1971-03-01 / 3. szám

90 KŐVÁRI FERENC DR. Helytelen indikáció Említettük, hogy terápiás hatás, főleg célzott kezeléstől várható. Az erre való törekvés hiánya a gyógyszerek váltogatásához, polypragmaziához vezet, amit egyesek helytelenül a gyógyítás művészetének neveznek. Weinstein [14] pl. 36 féle antibioticumot tárgyal és 59 féle kórokozót, s a legtöbb esetben elegendőnek tartja a penicillinszármazékokat, beleértve a fél-syntetikusokat is, valamint a streptomycint, a tetracyclineket — ezek a Chlortetracyclin (Xanthomycin), Oxytetracyclin (Tetran) Tetracyclin — és a Chloramphenicolt. A Pseudomonas fertőzésben nélkülözhetetlen Polymyxint és gombás betegeknél az Amphoteri­­cin-B-t és Nystatin-t. Az összes többi antibioticumot csak különleges körülmé­nyek között javasolja. A szerző azt is ajánlja, hogy minden intézetben tartalékoljanak az ilyen kü­lönleges esetekre egyéb antibioticumokat is. Szájsebészeti osztályon ilyen célra javasoljuk az Erythromycint és Sygmamycint (Óletetrin). Az antibioticumok helyi alkalmazása Különösen nyugaton divatos sebhintőporok, angina tabletták, fogkrémek, plombok, kozmetikai készítmények stb. formájában. Ez a gyakorlat káros, mert resistentia és túlérzékenység kialakulásához vezethet. Szájsebészeti vonatkozás­ban nem is terjedt el. A penicillin plomb alkalmazását is elhagytuk. Ryan [13] azonban műtétek alkalmával, a szöveteket 500 000 E. penicillinnel infiltrálja. Sérv-műtétei után ilyen esetben a sebfertőzés 0,15% volt, míg ha ezt elmulasz­totta 1.54%. Szerinte, ha helyileg ad penicillint, akkor a szövetekben tízezerszer magasabb koncentráció jön létre, mint im. alkalmazás esetén. Szájsebészeti vo­natkozásban ez a módszer sem terjedt el. Lokálisan adunk antibioticumokat égési sérülteknek és sugárártalmat szen­vedetteknek, a betegség kezdeti szakában. Ezeket a betegeket külön osztályo­kon kezelik azért, hogy folyamatosan lehessen biztosítani azokat a rendszabá­lyokat, amelyekkel a fertőzés megelőzhető. Minden olyan esetben, amikor a beteg enteralisan vagy parenteralisan kap an­tibioticumokat, ugyanez az antibioticum helyileg is alkalmazható. Megelőzés Megelőzés céljából rutinszerűen nem szabad antibioticumokat adni. A „Co­­mittee of Wound Infection” adatai szerint az aseptikus műtétek előtt — profi - laktikusan — antibioticumokkal kezelt betegeknél lényegesen magasabb volt a sebgennyedés, mint anélkül (9,4%, ill. 2,3%). Minél szélesebb spektrumú anti­bioticumokat adunk, annál több csíra (nem kórokozó) pusztul el. így annál na­gyobb lesz a „bakteriális vákuum”, amit aztán resistens törzsek töltenek ki. Vagyis a szervezet baktériumflórája megváltozik. Ez jelentkezhet enyhe glossi­tis, száj-soor, vagy súlyos gastro-intestinalis tünetek formájában. Ez utóbbi esetben egyesek szerint a bélben az E. coli, mások szerint a Lactobacillus bifidus flóra csökken. Előfordulhat, hogy a székletből staphylococcus nő ki színtenyé­szetben. Block [4] álláspontját a szájsebészetben is elfogadhatjuk. Septikus műtétek és roncsolt sérülések alkalmával mindig ad antibioticumokat, aseptikus beavatko­zás esetében pedig nem. Felső állcsont törésekor, amennyiben az arcüregben vérömleny keletkezik, széles spektrumú antibioticumokat adunk, annak megakadályozására, hogy a haematoma elgennyedjen. Az arcüreget ui. kezdetben nem öblíthetjük, mert a túlnyomású öblítőfolyadék a szövetek közé, esetleg a koponyaüregbe hatolhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom