Fogorvosi szemle, 1970 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1970-02-01 / 2. szám
50 KEMENEIS ILDIKÓ DR. Pl. Hbapap: nocAedywiyee Aenenue nepeAOMOs neAwcmu nopmamusHUM dymeM óah nojioacaHun pma. Abtop CKOHCTpyHpoBaji ajih ßojibHbix c nepeJioMOM sejuocTH flym æjih nojiocKamm pTa c po3eTKoft pa3JiHMHbix pa3MepoB. Bofla nocTynaeT H3 aBT0CH(J)0Ha, oSecnesHBaiomero cooTBeTCTByrouaee aaBJieHHe h aeaaioiuero B03M0>KHbiM Taioxe h nojiocKamie MezmKaMeHraMH. Dr. N y á r á d y, J. : Nachbehandlung der Kieferfrakturen mit tragbaren Mundduschen. Für die Mundpflege der kieferfrakturierten Patienten wurden aus Kupferrohren Brauseköpfe von verschiedener Grösse verfertigt. Ein Autosiphon liefert das Spülwasser, dadurch wird der entsprechende Druck gesichert, und ein medikamentöses Spülen ermöglicht. Fogorvosi Szemle 63. 50—51. 1970. Közlemény a BOTE Fogorvostudományi Kar Konzerváló Fogászati Klinikájáról (igazgató: Boros Sándor dr. docens, mb. tanszékvezető) Érdekes antropo-odontológiai múzeumi lelet Irta: KEMBNES ILDIKÓ dr A Budapesti Embertani Tárban végzett kutatásaink alkalmával néhány koponyáról tüzetesebb vizsgálat céljából rtg-felvételt készítettünk. E koponyák egyikének (száma 4975) mandibulájáról készült rtg-képen feltűnt, hogy a teljesen ép fogak gyökércsatornájában gyökértömésnek imponáló anyag van (lásd 1. ábra). A meglepő és rejtélyesnek tűnő rtg-lelet után széles körű nyomozást indítottunk annak kiderítésére, hogy mikor és hogyan került az állkapocs teljesen ép fogaiba a rtg-kontrasztot adó anyag. Az Embertani Tár jelenlegi vezetőjétől (Tóth Tibor dr.) kapott felvilágosítás szerint az említett koponya 1945-ben Győrből került az intézetbe. A korábbi igazgató (Nemeskéri János dr.) viszont arról tájékoztatott, hogy a kérdéses koponya egyike volt azoknak, melyekkel kapcsolatban Pór László dr. 1948-ban higanyos térfogatmérést végzett. Vizsgálati eredményeit a Fogorvosi Szemlében (1948, 1953) ismertette. Az előbbiekben említett állkapocsból három fogat, éspedig két szem- és egy moláris fogat el lehetett távolítani a fogmeder nagyobb sérülése nélkül (lásd 2. ábra). Az eltávolított fogak gyökércsatornáiból kapott rtg-kontrasztot adó anyag vizsgálatából kétségtelenül megállapítható volt a higany jelenléte. A 3. ábrán az is látható, hogy ezen fogak apikális nyílása tág. Az elpusztult szerves állomány helyét a gyökércsatornában levegő tölti ki, melynek 1 atm. nyomása van, mint a külvilágban. A higany, nagy hidrosztatikus nyomása miatt, a levegőt kiszorítva, ill. összenyomva jutott az elpusztult szerves anyagok helyére, a tórfogatmérés alkalmával. Ha a levegő valamilyen módon, hacsak egy vékony hajszálrepedésen is, el tudott távozni, több higany került a gyökér csatornába, ill. a pulpakamrába. A metsző-, ill. az első praemolaris fogakba nem jutott be a higany, mert: 1. nem volt akkora a hidrosztatikus nyomás, hogy a higany nagy kapilláris nyomását le tudta volna győzni. (A keresztmetszet csökkenésével nő a kapilláris nyomás, márpedig ezen fogak gyökércsatornája szűk és szűk az apikális nyílás is.) 2. Ezen fogakon hajszálnyi sérülés sem volt, a levegő nem tudott eltávozni, s helyét a higanynak átadni. így, ha a bemerítés alkalmával mégis jutott a csatornába higany, kivételkor az összepréselt levegő kiszorította onnan.
