Fogorvosi szemle, 1970 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1970-04-01 / 4. szám
122 BÖHME W. DR. Fogorvosi Szemle 63. 122—125. 1970. A drezdai „Carl Gustav Carus’’ Orvosi Akadémia, Stomatologiai Klinika protetikai osztályának (vezető : Staegemann, G. dr. egyetemi tanár) közleménye Koronák élő pulpájú fogakon írta : BÖHME W. dr. A természetes fogazat folyamatosan változik; más a fogazat helyzete a fejlődés, az alkalmazkodás vagy az elhasználódás állapotában. Öncélú (szóló) koronák készítésekor erre a folyamatos változásra tekintettel kell lennünk. Mint ma általában minden protetikai munka, úgy az öncélú koronák javallatát, szerkezetét és anyagát is inkább irányítják az anatómiai-élettani adottságok, mint a mechanikai-technikai szempontok. Az egyéni, élettani körülmények megismeréséhez és a döntéshez, hogy milyen koronát készítsünk, nem elég a klinikai- és vitalitás-vizsgálat, röntgenképek és a fogágy értékelése. A korona-fajta választásakor értékelni kell a fogazat általános állapotát, ha el akarjuk kerülni a korona esetleges károsító hatását. Tekintettel kell lenni az okkluzióra, az artikulációs viszonyokra, a kopásformára, a parafunkciókra stb. is. Nincs már létjogosultsága annak a régi módszernek, amely a koronapótlás készítése előtt „elölte” a fogbelet. A frontfogak táján megfelelő lehetőségeink vannak az esztétikai igény szem előtt tartásával, a fogbél feláldozása nélkül is, öncélú koronák készítésére. A fog terjedelmétől és a fogbél nagyságától függ, hogy a fogágy kímélése végett és esztétikai szempontoktól vezetve vállas előkészítést végzünk-e vagy sem. A röntgenkép a fogról és a parodontiumról jó felvilágosítást ad. Csak nyomós okok esetén végzünk koronaborítás előtt devitalizációt. Ilyen okok: sérült, nem intakt fogbél, extrém fogazati helyzeti rendellenesség, kiterjedt kopás, a fog klinikai koronájának olyan mérvű megrövidülése, hogy nem alkalmas még subtotalis fogsor elhorgonyzására sem. A devitalizációt különben csak akkor végezzük, ha exakt gyökérkezelés és tömés lehetséges. A korona-előkészítés elővigyázati szabályait is a fogbél vitalitásának megtartása irányítsa. Érzéstelenítésben végzett radikális lecsiszolás következtében támadható irreparabilis pulpa károsodásra gondolni kell. A preparálás közben fontos az alapos spray-hűtés, és a lecsiszolt csonk átmeneti védelme. A védőgyűszük (sapkák) a fogbél regenerációjához kedvező feltételeket teremtenek. A nagy felületű dentin-sebet a korona felhelyezéséig a hő, vegyi és bakteriális ingerektől távol kell tartani. Ennek módjai esetleges gyógyszeres-vegyszeres ecsetelés (Cervin, Reogan, Calxyl, Tresilan, Isopulp), de még inkább védőkoronák (celluloid-, műanyag-, ón- vagy alumínium-sapkák) felhelyezése és rögzítése cinkoxideugenol vagy más anyag segítségével. Az ínyszél visszahúzódásának elkerülése végett a védő korona szélének az ínyszél barázda felett kell végződni. Élettani jelentősége van a fog anatómiai formájának és fogívnek; a szóló korona formáját ezekre tekintettel kell kialakítani. Ha azt akarjuk, hogy protetikai korona a természetes fogkoronát tökéletesen pótolja, akkor a fogkorona csonkja és a koronapótlás között szilárd kapcsolatra van szükség. Csak a fogcsonk-korona ilyen élettani egysége teszi lehetővé, hogy a koronát érő terhelések természetes módon érjék a fogágyat. Ebből a szempontból az öntött és köpenykoronák előnyösebbek, mint a kétrészes gyűrűskoronák, mert a csonkhoz minden oldalon pontosabban hozzáfekszenek.
