Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1969-02-01 / 2. szám

1969. február LXI1. évfolyam 2. szám FOGORVOSI SZEMLE FŐSZERKESZTŐ: Prof. Dr. VARGA ISTVÁN Szerkesztették: 1908—1935. К Ö R M ÖCZY ZOLTÁN dr., »936—1931. Prof. M О KELLI PUSZTA V Közlemény a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. és II. ez. Fog- és Szájbeteg Klinikájáról (igazgató: Tóth Károly dr. egyetemi tanár) Tapasztalataink akrilátműgyökér-implantatióval írta: PRÁGAI GÉZA dr. és SZABÓ IMRE dr. Az általános sebészet alloplasztikai problémáinak megoldásában a műanyagok felhasználása a fémeknél rövidebb, de sikeresebb múltra tekinthet vissza. A makromolekulás szintetikus műanyagok fizikai, elektrokémiai és biológiai tu­lajdonságai kedvezőbbek a fémekénél, ötvözetekénél. Az általános sebészetben tartós beültetésre ma már kiterjedten és eredményesen alkalmazzák (2, 3, 8, 12). A műanyagok közül a polymethylmetacrylat — könnyű megmunkálhatósága és számos más kedvező tulajdonsága miatt —, mint alloplasztikus anyag, fogá­szati körökben is érdeklődést keltett. Az első, embereken végzett akrilát fogbe­ültetések azonban nem hozták meg a remélt sikert. Többnyire gyulladásos tü­netek nélkül hamarosan kilökődtek (1, 14, 18). Az egyes implantált fogak alveo­­lusban való retentióját fokozó módszerek sem javítottak az eredményeken (5, 7, 11). A beültetett műanyag fogak sínezése meggátolta ugyan a korai kilökő­dést, de az akrilát és az alveolusfal között organikus összeköttetést létrehozni így sem sikerült (10, 13). Sokan a sikertelenség okát a „monomer ártalomban” keresték (17), mások a monomerben levő inhibitorokat tették érte felelőssé (7). A felszívódó anyagokkal kevert akrilátfog-beültetések eredményei sem egybe­hangzóak, és főleg állatkísérletekre vonatkoznak (7, 9, 14, 15). Saját kísérle­teinknél a célkitűzés az irodalmi adatok ellenőrzése és tapasztalatgyűjtés volt. Módszer Tíz esetben implantáltunk endossealisan akrilát műgyökeret, arra önként jelentkező betegeknél (1. tábl.). Lehetőség szerint olyan személyeket válogat­tunk ki, akiknél az implantatum kilökődése után még hídpótlással a foghiány megszüntethető volt. Súlyt helyeztünk arra is, hogy betegeink a fiatalabb kor­osztályokba tartozók legyenek. A fogeltávolításokat óvatosan, a kemény és lágyrészek roncsolása nélkül végeztük el. Az eltávolított fogat pozitív formának használtuk fel. így a „Spofacryl 0” jelzésű akrilátból készült műgyökér az ere­deti fog gyökéri részével azonos volt. A kész implantátumot Freitag (6) szerint nemesítettük. Az implantatiót a fogeltávolítást követő napon végeztük el steril kautélák mellett, a thrombus eltávolítása után úgy, hogy az implantatumot az alveolusba nyomtuk. Az implantatio után az anatómiai koronával ellátott műgyökereket vagy drótligatúrával, vagy (egy esetben) részleges protézissel a szomszédos fogakhoz rögzítettük. A drótligatúrát négy hét után távolítottuk el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom