Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1969-02-01 / 2. szám
1969. február LXI1. évfolyam 2. szám FOGORVOSI SZEMLE FŐSZERKESZTŐ: Prof. Dr. VARGA ISTVÁN Szerkesztették: 1908—1935. К Ö R M ÖCZY ZOLTÁN dr., »936—1931. Prof. M О KELLI PUSZTA V Közlemény a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. és II. ez. Fog- és Szájbeteg Klinikájáról (igazgató: Tóth Károly dr. egyetemi tanár) Tapasztalataink akrilátműgyökér-implantatióval írta: PRÁGAI GÉZA dr. és SZABÓ IMRE dr. Az általános sebészet alloplasztikai problémáinak megoldásában a műanyagok felhasználása a fémeknél rövidebb, de sikeresebb múltra tekinthet vissza. A makromolekulás szintetikus műanyagok fizikai, elektrokémiai és biológiai tulajdonságai kedvezőbbek a fémekénél, ötvözetekénél. Az általános sebészetben tartós beültetésre ma már kiterjedten és eredményesen alkalmazzák (2, 3, 8, 12). A műanyagok közül a polymethylmetacrylat — könnyű megmunkálhatósága és számos más kedvező tulajdonsága miatt —, mint alloplasztikus anyag, fogászati körökben is érdeklődést keltett. Az első, embereken végzett akrilát fogbeültetések azonban nem hozták meg a remélt sikert. Többnyire gyulladásos tünetek nélkül hamarosan kilökődtek (1, 14, 18). Az egyes implantált fogak alveolusban való retentióját fokozó módszerek sem javítottak az eredményeken (5, 7, 11). A beültetett műanyag fogak sínezése meggátolta ugyan a korai kilökődést, de az akrilát és az alveolusfal között organikus összeköttetést létrehozni így sem sikerült (10, 13). Sokan a sikertelenség okát a „monomer ártalomban” keresték (17), mások a monomerben levő inhibitorokat tették érte felelőssé (7). A felszívódó anyagokkal kevert akrilátfog-beültetések eredményei sem egybehangzóak, és főleg állatkísérletekre vonatkoznak (7, 9, 14, 15). Saját kísérleteinknél a célkitűzés az irodalmi adatok ellenőrzése és tapasztalatgyűjtés volt. Módszer Tíz esetben implantáltunk endossealisan akrilát műgyökeret, arra önként jelentkező betegeknél (1. tábl.). Lehetőség szerint olyan személyeket válogattunk ki, akiknél az implantatum kilökődése után még hídpótlással a foghiány megszüntethető volt. Súlyt helyeztünk arra is, hogy betegeink a fiatalabb korosztályokba tartozók legyenek. A fogeltávolításokat óvatosan, a kemény és lágyrészek roncsolása nélkül végeztük el. Az eltávolított fogat pozitív formának használtuk fel. így a „Spofacryl 0” jelzésű akrilátból készült műgyökér az eredeti fog gyökéri részével azonos volt. A kész implantátumot Freitag (6) szerint nemesítettük. Az implantatiót a fogeltávolítást követő napon végeztük el steril kautélák mellett, a thrombus eltávolítása után úgy, hogy az implantatumot az alveolusba nyomtuk. Az implantatio után az anatómiai koronával ellátott műgyökereket vagy drótligatúrával, vagy (egy esetben) részleges protézissel a szomszédos fogakhoz rögzítettük. A drótligatúrát négy hét után távolítottuk el.
