Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-05-01 / 5. szám
132 MOLNÁR L. DR.—KAÁN M. DR. beteg intelligenciájától, idegrendszeri állapotától valamint attól, hogy a próbatestre milyen erőt, nyomást gyakoroltunk a vizsgált területre történő felhelyezéskor. Berry az oralis dexteritást, a száj szerveinek ügyességét vizsgálta 15—70 éves korig, 115 egyénen. Megállapítása szerint a nehezen alkalmazkodó, neurotikus egyének kétszer ügyesebbek voltak a próbatestek felismerésénél, mint az átlagos jó protézis viselők. Megbeszélés E vizsgálati eredmények számos klinikai megfigyelés és a fogorvosi irodalomban leírt, s gyakorlatban alkalmazott megoldás helyességét alátámasztják. A cavum oris functionalis egységnek tekinthető, mert a nyelv, a szájpadlás nyálkahártyafelülete, a frontfogak papillái működéses egységet alkotnak és az érzékelésben együtt vesznek részt. A felületes és mély érzések kombinációja, a nyomási receptorokon, valamint az izmok proprioceptorain (feszítési és nyomási receptorok) keletkezett érzések speciális koordinációja képezi alapját a száj sokoldalú élettani működésének, a rágás reflexmechanizmusának. Az egy-, két-dimenziós lokalizáció izolált vizsgálatának a száj üreg fiziológiás viszonyai között csak elméleti jelentősége van, mert élettani körülmények között csak három dimenziós lokahzáció (hely, helyzet, alak- és formaérzés) van a nyelv és a palatinalis nyálkahártya közös funkciójának eredményeként. A teljes lemezes pótlás szájbahelyezése nemcsak az ízérzés komplex folyamatát zavarja meg azáltal, hogy a hideg-meleg ingerek tonizáló hatását, a szájpadi mirigyek szekrécióját gátolja, s hogy részben megszünteti a szájpadredők mechanikus szerepét a táplálék szétnyomásánál, illetve a megrágott ételrészek tapintásánál, hanem a szájpadnyálkahártya felületek takarásának arányában akadályozza a három dimenziós lokalizáció, az alak- és formameghatározás lehetőségét is a szájüregben. A palatum átlagosan 2—3,5 mm-es akrilát lemezzel történő befedése miatt a szájpadi nyálkahártya aktív szerepe megszűnik az alak- és formameghatározásnál, így a három dimenziós lokalizáció, mely a palatinalis nyálkahártya frontalis területeinek (1,2, zóna. 2. ábra) és a nyelv közös funkciójának volt az eredménye, ilyen értelemben a szájüregben teljesen megszűnik. Ennek tulajdonítjuk azokat a bizonytalan, nem meghatározható panaszokat, melyeket a páciensek az ízérzékelésnél és a phonatiónál tapasztalt zavaroktól függetlenül észlelnek. A megváltozott körülmények között, teljes felső lemezt viselőknél a hely, helyzet, alak- és formameghatározás úgyszólván kizárólag a nyelv funkciójává válik. E folyamat az incorporatiós időszak szükségszerű velejárója. Részleges vázlemezek tervezésénél a rugae palati és a frontfogpapillák legalább kis területeinek szabadon hagyására kell törekednünk, mert ezzel nemcsak az ízérzés és a phonatio számára biztosítunk kedvezőbb lehetőséget, hanem a cavum oris proprium élettani működéséhez szervesen hozzátartozó alak- és formaérzékelés alapvető feltételeit biztosítjuk. IRODALOM. Balogh K.: Map of the Edentulous Mouth, and the Tongue for the Registration of Oral Disease. Dental Digest. 66, 570, 1960. — Balogh К.—Lelkes К.: A nyelv. Medicina. Budapest, 1965. — Berry, C. D.: An attempt to evaluate oral perception, and its relation to oral dexterity, with particular reference to denture tolerance. Store Kro Club Symposium 1965. Falsterbo, Sweden, University of Lund, School of Dentistry. Malmö. — Molnár L.: Érzékszervi észlelések az orofacialis rendszerben és azok prothetikai jelentősége. Fogorv. Szle, 60, 309, 1967.
