Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-02-01 / 2. szám
VÁZPROTÉZISEK 39 hagyva, csak a tovafutó kapocs teremt összeköttetést a kétoldali lemezrészek között. Ez törés veszélyével is jár. Minthogy a fémöntvények sokkal erősebbek és merevebbek, mint az akrilátlemezek, a szerkesztés, munkamenet, behelyezés nehezebb, és a geometria, a pontosság, párhuzamosság elvei sokkal inkább érvényesülnek. Gyakran kellene párhuzamosítót használni, de ez körülményessége miatt nehezen tud elterjedni. A párhuzamos támfogak közé behelyezett, pontosan illeszkedő fémlemez tartós állapotot teremt, a fogakat önmagában is sínezi. Az akrilát rugalmasságánál fogva könnyebben behelyezhető, alkalmazkodik, de ennélfogva sínező hatása a támfogakra úgyszólván nincs. A polyamid, nylon protézisek éppen túlzott elasticitásuk miatt nem váltak be, a protézis idővel helyét változtatja, egyik oldalon lesüllyed, benyomul a támfogak alá, közé és gyulladást okoz. Ismeretes, hogy a modern öntési eljárások szabványos munkamenettel, beágyazással, dublírmasszával előírásosan végezhetők. Általában a lenyomatot algináttal veszik. Bár a dublírozó eljárás, amidőn a pozitív mintáról vesznek lenyomatot, ezt nem teszi szükségessé, célszerű mégis két alginát lenyomat készítése, mert az esetleges hibaforrások, eltérések így jobban korrigálhatok és felismerhetők. Az elhorgonyzásra külföldön precíziós csúsztatókat is használnak, de ezek nálunk nem terjedtek el. Csak speciális anyagokból, nagy tapasztalatú szakember alkalmazhatja, különben balsikerek mutatkoznak. Csúsztatókhoz a csonkokról „Permlastic” (Kerr) anyaggal két lenyomatot vesznek, a galván réz vagy ezüst mintákat a gipszalapzatban a Dowel—Pin módszerrel állítják be, előre elkészített fémcsapok és retentiós barázdák segítségével. Ha a szabad végű nyereg bilateralis foghiány esetén rövid, csak 1—2 fogat hordoz, a maradékfogazattal relatíve merev összeköttetés létesíthető. Ha hosszú a szabad végű rész, csak ízületes kapcsolat javallt. A tovafutó kapocs csak másodlagos sínező jellegű és billenésgátló. Gyenge parodontiumú maradékfogazat esetén primaer sínezést kell végezni (háromnegyed-, fazettás koronákkal) a tovafutó kapocs magában nem elegendő. 1. ábra. A diagonalis kapocs lefutása alacsony és magas koronájú támfogon Az elhorgonyzásnak ma is a kapocs a leggyakrabban használt eszköze. A hosszú nyelű (Budlong, Bonvhárd) kapocs a körkörös (circumferentialis) kapoccsal szemben több előnnyel bír: a hosszú, rugós nyélnek erőtörő hatása a támfogat kíméli, a törés (kifáradás) ritkább, könnyen aktiválható és passzívan is beállítható. A retentio kielégítő és a hygiénés viszonyokat is alig rontja, csak kis felületet takar, a tisztítást nem akadályozza. A kapocskarok hajlékonysága (flexibilitas) folytán a támfogra nem tevődik át a protézis minden elmozdulása, a traumás megterhelés jóval kisebb, mint a csúsztatóknál és a merev öntött, rövid karú kapcsoknál.
