Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-02-01 / 2. szám
1967. február LX. évfolyam 2. szám FOGORVOSI SZEMLE FŐSZERKESZTŐ: Prof. dr. VARGA ISTVÁN Szerkesztették: 1908—1935. К Ö IC M Ö C Z Y ZOLTÁN dr., 19*6—1931. Prof. MOUELLI О 1] SZTÁ V Közlemény a Központi Stomatologiai Intézet (igazgató-főorvos : Berényi Béla dr. egyet, docens) Protétikai Osztályáról (vezető-főorvos: Kemény Imre dr. egyet, tanár) A rágómozgási szög jelentősége a kényszerharapásos helyzetek diagnosztikájában* Irta: KEMÉNY IMRE dr. és EMBER ERIKA dr. A Központi Stomatologiai Intézet Protétikai Osztálya már több mint egy évtizede foglalkozik az állkapocs kényszerhelyzeteinek gyógyításával. Minthogy az ország csaknem valamennyi rendelőintézetéből osztályunkra utalják a szájnyitás és -zárás panaszaival, valamint az állkapocsízületi fájdalmakkal jelentkező betegeket, ezért elég nagy számban észleljük ezeket a kórformákat. Az állkapocs kényszerhelyzeteinek diagnosztikájában még sok a hipotézis. Ennek legfőbb oka, hogy e betegség kórtana tulajdonképpen nem tisztázott, ami érthető is, mert főleg funkcionális zavarokról van szó. Az ízületi fejecs kényszerhelyzete ugyanis intracapsularisan anatómiailag ép ízületben is felléphet — s ez a gyakoribb eset —, és csak hosszabb fennállás után okozhat az arthropathia deformansra jellemző kóros elváltozásokat az ízfelszíneket borító porcban. Klinikuma azonban eléggé tisztázott, ezért a diagnosis felállítása főleg akkor nehéz, ha egyik-másik megjelenési formájában tünetszegény. A kényszerhelyzet fogalmi meghatározása Az ízületi fejecs kényszerhelyzetén — helyes értelmezésben — azt a pozíciót értjük, amikor az ízületi fejecs szájnyitás végén vagy szájnyitás kezdetén a discus elé, mögé vagy oldalt kerül. Egyik jellemzője tehát, hogy megszűnik a discus és a fejecs közötti funkcionális korreláció, és a fejecs a condylus pálya, valamely részén beékelődéses helyzetbe kerül. A kényszerhelyzet pathogenesise E kórforma létrejöttének egyik feltétele az állkapcsot mozgató izmok egyensúlyának a megbomlása. Már az is oka lehet, ha egyes izmok vagy izomcsoportok antagonistáik felett hypervalentiába kerülnek, vagy akárcsak az állkapcsot záró izmok egyikének működésében időzítési zavar támad (Eschler). így pl. a fejecs kényszerhelyzetbe jutását okozhatja az is, ha a condyluson vagy a discuson tapadó m. pterygoideus externus izomnyalábjai között megbomlik az egyensúlyi helyzet. De okozhatja a ligamentum temporomandibulare szövetében támadt sérülés is, pl. kemény falatra történő hirtelen ráharapás következtében, vagy pedig e képlet szövetének veleszületett gyengesége. Látjuk tehát, hogy alkati tényezők is közrejátszanak a fejecs kényszerhelyzeteinek létrejöt* A IX. Árkövv-Vándorgyűlésen elhangzott előadás nyomán.
