Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1966-04-01 / 4. szám
116 OSZETZKY TIBOR DR. A partialis anodontia az ektodermát ért masszív ártalom hatására keletkezik, amelynek során a fogcsírák is károsodnak. Ritkán egyéb fejlődési rendellenességgel társul. A nagy statisztikák szerint e részleges fogatlanság a I 1 J fogak kivételével bármelyikre vonatkozhatik, bár leggyakrabban azok a fogak hiányoznak, amelyek a hypodontiánál is aplasiásak (6). A partialis anodontiánál a hiány nem meghatározott fogakra vonatkozik. Előfordulása ritka. Az anodontia totális a fogcsírák teljes hiányát jelenti, ami gyakran szokott az ektodermalis képletek displasiájával vagy egyéb fejlődési rendellenességgel társulni. Előfordulása nagyon ritka. Kóroktan Az anodontia kóroka igen szerteágazó. Endogen és exogen hajlamosító körülmények ismeretesek. 1. Az öröklődés, ami dominans formában mutatkozik (7). 2. Hormonalis disfunctio következményei. Súlyosabb congenitalis endokrin rendellenességet mutató betegeknél gyakrabban észlelhető a fogatlanság e formája, anélkül azonban, hogy az valamelyik belső el választású mirigy disfunctiójára pathognomikus lenne (9). A kretinek gyakori részleges fogatlanságán kívül a hypophysis és thymus disfunctio jából eredő fogatlanság is előfordul (10). 3. A terhesség korai szakában ható toxikus ártalmak következménye, pl. alkohol mértéktelen fogyasztása, autointoxicatio. 4. Az embriopathiák. Ilyenkor az anya betegsége károsítja a magzatot. A legrégebbről ismert embriopathia : a magzat syphilises megbetegedése esetén gyakoribb a fogak aplasiája, mint az összlakosságnál (Fralim, cit : Thoma), bár Kantorovitz szerint a lues csak hypoplasiássá teszi a fogakat, aplasiát nem okoz. Az anya vírusos betegségei nagy szereppel bírnak az embriopathiákban. Így a rubeola eredményezhet számbeli redukciót, bár más kutatók tagadják ezt (11). Az anya vörhenyes megbetegedése következtében toxikus hatásra az ektoderma fejlődése zavart szenvedhet és a fogcsírák elpusztulhatnak. 5. Teratogen ágensként ismertek a röntgensugár, a fólsav akut csökkenése és a szintetikus luteinok (12). 6. Csak elvétve találunk utalásokat az irodalomban arra vonatkozóan, hogy az anya hiányos táplálkozása is következménye lehet a részleges fogatlanságnak. Willner (cit: Háupl) és Wannemacher (13) észlelései, illetve utalásai hivatkoznak a subalimentatio és inanitio kóroki jelentőségére, ami következményesen elváltozásokat eredményezhet az újszülött későbbi fogazatán hypoplasia, hypodontia vagy anodontia formájában. A terhesség alatti anyagcsereváltozások A terhesség az anyai szervezet részére olyan physiologiás megterhelést jelent, ami többek között az anyagcsere megváltozásában is mutatkozik. Mivel a tápanyagok az anyából jutnak a magzatba, ennek fejlődése nem választható el az anya táplálkozásától. Egy 60 kg-os, közepes munkát végző nőnél a graviditas utolsó idejére átlagosan 11 kg súlygyarapodás jön létre, ami 20%-ot jelent a kezdeti állapothoz viszonyítva. Ebből több mint 40% folyadék és 60% körüli érték az anyai és magzati szervezetre jut. A terhesség során a kalóriaszükséglet fokozatosan emelkedik és a terhesség végére 3000 kalóriát ér el, ami 20% többletet jelent. A Krogh szerint mért alapanyagcsere értéke +23%-ig emelkedik. A többlet feltehetőleg a magzati anyagcseréből adódik (14).
