Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1966-04-01 / 4. szám
ANODONTIA PARTIALIS 117 Minőségi szempontból legjelentősebb a fokozott fehérjeszükséglet, ami a terhesség kezdetétől fogva állandó értékű, és a nem terhes szervezet 1 g/testsúly kg értékéről 1,5 g/kg értékre emelkedik, ami naponta közel 100 g bevitelt jelent. A fehérjeszükséglet 50%-os emelkedésének oka a szervezetben történő átépítés: az anyai genitaliák, mammák és serum-fehérje mennyiségének gyarapodása, a nagyobb rész a magzat fejlődéséhez szükséges. A nem terhes felnőtt nőnél a bevitt fehérje legnagyobb része a sejtproteinek és serum-fehérje regenerációját szolgálja, s csak 15% körüli mennyiségben az energia-szükségletet. A terhes szervezetnél a legnagyobb rész az anyai szervezet építéséhez és a magzat fejlődéséhez szükséges. A serumfehérje-szintézist főleg a máj, a sejtprotein képzést a szöveti sejtek végzik. Az aminosavak nagy része a májban képződik, az essentialis aminosavak kivételével, amelyeket a máj nem tud szintetizálni, ezért exogen úton kell a szervezetbe juttatni. Ezeknek hiánya esetén a szervezet fehérjéi nem teljes értékűek. Az állati fehérjék általában teljes biológiai értékű komplett fehérjék, de a szervezet az essentialis aminosavakat mégis csak 70%-ban nyeri az állati fehérjékből, 30%-ban növényi fehérjékből fedezi. A szénhidrátbevitel a terhesség során fokozódó jellegű és végül 450 g-ig emelkedik, ami 100 g-ot meghaladó többletet jelent naponta. Ennek oka, hogy a szénhidrátnak mint kalóriaképző tápláléknak fokozottabb szükségletet kell kielégítenie, továbbá, hogy a fehérje szintézisnél nélkülözhetetlen a szénhidrát, s ennek egyensúlya a fehérje-szintézis feltétele. Ezért táplálékunk 60%-a szénhidrát. A zsírok mennyisége a szervezetben és a zsírsavak koncentrációja a vérben a graviditas alatt emelkedik és a szülés előtt már 40%-os többletet ér el. A zsírtartalék a terhesség végére meg szokott duplázódni, ezért lehet a zsírbevitelt redukálni. Azonban bizonyos mennyiségű és minőségű zsírra a szervezetnek szüksége van, mert ennek hiánya kóros állapotot hoz létre. A felnőtt ember zsírszükséglete a táplálék 18—25%-a. Minimális mennyiségben tartalmaznia kell telítetlen essentialis zsírsavakat, amelyeket a szervezet nem tud szintetizálni. A zsírban oldódó vitaminok kettős kötésű essentialis zsírsavak. A vitaminokra a terhes szervezetnek fokozottabban szüksége van, a megváltozott anyagcsere és a magzat szempontjából. A B-vitaminkomplexumszükséglet 3—6-szorosára emelkedik a fokozott anyagcsere és az intenzív májműködés miatt. A C- és E-vitamin többek között a steroid hormonok képzésében is jelentős. A fokozott D-vitaminbevitelt a csontrendszer kielégítő fejlődése teszi szükségessé. A P-vitamintöbblet a számbelileg meggyarapodott hajszálerek törékenységét akadályozza (15). Az elektrolitok közül a Na-, K-, Cl- és S04-ionok koncentrációja nem változik meg, de a szérumnak kb. 40%-os gyarapodása szükségessé teszi az említett elektrolitok fokozott utánpótlását. A nem ionizált formában visszatartott mineraliák mennyisége folytán a fenti érték sokszorosára növekszik. A foszfor kismértékben, a calcium-szint erősen alászáll. A terhes szervezet vasszükségletének 10%-át a természetes táplálkozás általában nem tudja fedezni. A szervezet nagy adaptációs képességével kompenzálni tudja a táplálkozás mérsékeltebb hiányait és a tápanyagok bizonyos határok között kalóriaértékük arányában helyettesíteni tudják egymást. Fokozottabb esetben a magzat fejlődésében kárt szenved és kisebb súllyal születik. Nagyobb hiányok esetén, amikor már nemcsak subalimentatióról, hanem inkább inanitióról van szó, amikor a fehérjebevitel 0,4 g/kg alá süllyed, ami a szervezet egyensúlyban tartásához már nem elégséges, és a szervezet saját fehérjéit használja fel, vagy amikor a hiányzó kalóriák pótlására a szervezet fehérjéinek lebontására kerül
