Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1966-04-01 / 4. szám

ÜJABB ADATOK 115 время Арпадов — 41,4%. Интенсивность кариеса во время аваров — 3,71%, а число кариозных и отсутствующих зубов по отношению к одному черепу — 2,77 ; во время Арпадов интенсивность —3,74%, а число кариозных и отсутствующих зубов по отно­шению к одному черепу — 2,67. В состоянии кариеса в двух веках нет значительной разницы. Автор считает полезным, чтобы в будущем разные авторы свои данные раз­рабатывали по величине „археологического дентального индекса“. Prof. Dr. К. Tóth : Neuere Angaben hinsichtlich des Gebisszustandes der vom VII—-XIII. Jahrhundert in Ungarn besiedelt gewesenen Population. Verfasser berichtet über die Kariesverhältnisse die an Schädeln aus dem Awaren­­(257) und Arpaden- (266) Zeitalter gewonnen wurden. Die Kariesfrequenz betraf in der Awaren-Zeit 39,1 %, im Arpaden- Zeitalter 41,4%. Was die Kariesintensität anlangt, so betrug dieselbe in der Awaren- Zeit 3,71%, es entfallen 2,77 kariöse bezw. fehlende Zähne auf je einen Schädel : im Arpaden- Zeitalter betrug die Intensität 3,74%, es entfallen 2,67 Kariöse bezw. fehlende Zähne auf je einen Schädel. Es ist also kein scharfer Unterschied zwischen den Kariesverhältnissen der beiden Gruppen feststellbar. Nach Meinung des Verfassers wäre es angezeigt, wenn in Zukunft die Autoren ihre Untersuchungsergebnisse auf Grund der Grösse des „archeologischen dental Index“ bekanntgeben würden. Tolna megyei Tanács Kórháza (igazgató : Szentgáli Gyula dr.) Szájsebészeti Osztályának közleménye Az anya hiányos táplálkozása, mint az anodontia partialis feltételezett kóroka Irta: OSZETZSY TIBOR dr. A szabályosnál kevesebb számú fog esetén alkalmazott nomenclatura nem egységes az irodalomban. Ez abból adódik, hogy a praenatalis eredetű reduk­ciót a szerzők egy része kórbonctanilag határozza meg és aplasiáról szól, mások a klinikai megjelenést veszik alapul és a redukciót anodontia partialisnak, illetve totálisnak nevezik. A német szerzők főleg aetiologiai-genetikailag csoportosí­tanak és az egyes fogak aplasiáját hypodontiának, a nagyobb fogcsoportokét oligodontiának, a teljes fogatlanságot anodontiának mondják. A magyar szerzők [Szabó J. (1), Balogh (2), Simon (3), Rehák (4), Boros (5)] kór­bonctani és klinikai beosztása meglehetősen egységes. Bredy és Hermann (6) hypodon­tiának nevezi a redukciós elmélet alapján keletkezett számbeli hiányokat, oligodontiá­nak az embrionális élet korai szakából származó számbeli rendellenességeket. Thoma (7) a partialis anodontiát a hypodontiával azonos értelmezésben használja. Euler (cit : Häupl (8)] csupán redukciós és az ektodermát ért ártalomra létrejött aplasiáról szól. A különbség tehát csak az elnevezésben van, a csoportosítás fogalmi meg­határozása általában azonos : egyes fogak és a nagyobb fogcsoportok hiánya. A .Boros-féle beosztást alapul véve a praenatalis eredetű kevesebb számú fog lehet: 1. hypodontia és 2. anodontia. Hypodontia alatt egyes fogaknak izolált aplasiáját értjük, amelynek során a fogak egyenként vagy kombináltan jellegzetesen hiányoznak. Leggyakrab­ban a 8 5 2 2 5 8 8 5 5 8 mutatkozó fogaknál mutatkozik, mely a fogazatnak a phylogenesis számos ellenérve is van, a hypodontiát redukciós eredetűnek ismerjük. Más fogféleségek izolált aplasiája nem tartozik a redukciós eredetű aplasiák csoportjába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom