Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1966-04-01 / 4. szám
114 TÓTH KÁROLY DR. nis és adultus korcsoportra vonatkozó adataim, de nem igazolják Huszár és Schranz adatai sem. Lehet, hogy az összes korcsoport egybevonásával a felső fogak túlsúlya derülne ki, de az eredmény az életben elvesztett fogak minősítésének bizonytalansága miatt nagyon is vitatható volna. Ma a juvenis és adultus korcsoportban az alsó fogak szuvasodása a gyakoribb, főként az alsó molarisok túlsúlya miatt. Miért lett volna ez másképpen a múltban ? Az esetleges változásra csak egy magyarázat lehetséges. Ha valóban változás következett be, akkor változás történt a fogszuvasodás pathomechanizmusában is. Ez pedig nagyon lényeges kérdés, mert a szuvasodás kóroktanát érinti. Éppen ezért a kérdés további beható vizsgálata nagyon is szükséges. Végül megállapítható, hogy ezek a régi koponyák valóban nem tárnak elénk egy „eszményi állapotot”. A cariesfrequentia és az intenzitás már az avar- és Árpád-korban is elég magas volt. Pedig mindkét érték minimálisnak tekinthető. A finomított cukorfogyasztás hazánkban csak a két korszak után hódított teret. Ez utóbbi tényezőnek a fogszuvasodásra kifejtett jelentős befolyását ismerve az avar- és Árpád-kor caries-gvakoriságát meglepően nagynak kell minősíteni. összefoglalás Szerző 257 avar- és 266 Árpád-korabeli koponya fogainak szuvasodási viszonyairól számol be. Az avar-korban a cariesfrequentiát 39,1%-nak, az Árpád-korban 41,4%-nak találta. A cariesintenzitás az avar-korban 3,71%, az egy koponyára eső szuvas és hiányzó fogak száma 2,77 ; az Árpád-korban az intenzitás 3,74%, az egy koponyára eső szuvas és hiányzó fogak száma 2,67. A két korszak fogszuvasodási viszonyaiban nem mutatkozik éles különbség. Hasznosnak tartaná, ha a jövőben a szerzők adataikat az „archeológiái dental index” nagysága szerint dolgoznák fel. Irodalom 1. Adler P. : Az emberi fogazat élettartama. Anthropológiai Közlemények 1964. 8, 7. — 2. Batucz L. és Farkas Oy. : Anthropologische Untersuchungen der in Csongrád- Felgyő gefundenen Skelette aus der Arpadenzeit. Acta Biologica (Acta Universitatis Szegediensis) Nova Series, 1956. 2, 235. — 3. Brinch, O. és Möller Christensen, У. : Über vergleichende Untersuchungen über das Kariesvorkommen an archeologischen Schädelmaterial. Schweiz. Mschr. f. Zahnheilk. 1949. 59, 853. — 4. Bruszt P. .1128 а VII— XIII-ik századból származó koponya vizsgálata a fogszuvasodás szempontjából. Fog. Szle. 1952. 45, 72, 105. — 5. Huszár Gy. és Schranz D. : A fogszuvasodás elterjedése a Dunántúlon az újabb kókortól az újkorig. Fog. Szle. 1952. 45, 171, 200, 233, 272. — 6. Lenhossék M. : A fogszú pusztítása egykor és most. Természettudományi Közlöny 1917. 49, 333. — 7. Lipták P. : Awaren und Magyaren im Donau-Theiss Zwischenstromgebiet. Acta Arch. Hung. 1958. 8, 199. —- 8. Lipták P. és Farkas Gy. : Anthropological analysis of the Arpadian Age population of Orosháza-Rákóczi telep. Acta Biologica (Acta Universitatis Szegediensis) Nova Series, 1962. 5, 221. — 9. Marcsik A. : Szeged- Kundomb avar-kori népességének embertani vizsgálata. (Egyetemi doktori értekezés.) —- 10. Martin R. és Saller, K. : Lehrbuch der Anthropologie. 3. kiadás, G. Fischer Verlag, Stuttgart, 1956. — 11. Schranz D. és Huszár Gy. : Die Kinderzahnkaries der Vergangenheit in Ungarn. Öst. Ztschr. f. Stomat. 1958. 55, 587. — 12. Sinkovics V. és Polczer Gy. : Retináit fogak gyakorisága. Anthropologiai Közlemények 1963. 7, 149. -— 13. Thoma, К. H. : Oral Pathology. 3. Kiadás. С. V. Mosby Comp. St. Louis, 1950. — 14. Vámos К.: A Szeged-Makkoserdő avarkori leleteket szakdolgozatként dolgozta fel a JATE Embertani Intézetében. — 15. Wenger S. : Szentes-Kaján népvándorláskori népességének embertani típusai (VII—VIII. század). Annales Historico-Naturales Mus. Nat. Hung. 1955. 5, 391. — Д-р К. Тот: Новейшие данные к оценке состояния зубов населения Венгрии в VII—XIII вв. Автор описывает состояние кариеса 257 черепов из времени аваров и 266 черепов из времени Арпадов. Им найдено : частота кариеса во время аваров — 39,1% и во
