Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1966-03-01 / 3. szám

94 HÍREK akkori Apponyi Poliklinika főorvosa lett és osztályát tekintélyes tudományos központtá tette. Nagyszámú tanítványt gyűjtött maga köré, akik közül ugyan sok elpusztult a II. világháború vérzivatarában, de egyesek még ma is szívesen vallják magukat $iraow-tanítványnak. Tudományos érdemeit népi demokráciánk is elismerte és a Magyar Tudo­mányos Akadémia az orvostudományok doktora minősítést biztosította szá­mára. Az Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Kara előterjesztésére az Egészségügyi Miniszter pedig az egyetemi tanári címmel tisztelte meg. Simon Béla tudományos és társadalmi munkásságának méltó értékelése a magyar fogorvostörténelem feladata, melynek lapjaira arany betűkkel írta be nevét tudományos és tanári eredményeivel, társadalmi szervező tevékenysé­gével Emléke mindig élni fog ! * * * Simon Bélát 1966. január 5-én temettük el a farkasréti temetőben a Főváros Tanácsa által adományozott díszsírhelyen. A ravatal körül és a ravatalozó előtt igen sok barátja, kartársa, tisztelője és betege sorakozott fel, hogy néma búcsút vegyen tőle. A Budapesti Orvostudományi Egyetem nevében Varga István dr., a Fogorvostudományi Kar dékánja a következő szavakkal búcsúz­tatta : ,,A magyar fogászat egéről lehullott egy fényes csillag. Simon Béla professzor, az orvostudományok doktora nincs többé. Megrendülve állok itt, 45 éves barátsággal fájó szivemben, hogy a Budapesti Or­vostudományi Egyetem és a Fogorvostudománvi Kar nevében örökre búcsiit vegyek Tőle. Életpályája sikerek és elért célok nagy sorozata volt és szorosan kapcsolódott budapesti Egyetemünkkel. Már egész fiatalon tanársegédként oktatott, majd magán­tanárként, később pedig címzetes rendkívüli tanárként működött. A felszabadulás után mint magántanári kari képviselő vitt színt, mozgást és életet a kari tanács üléseire. Nem is olyan régen ünnepeltük Őt abból az alkalomból, hogy önállóvá vált Orvos­­egyetemünk előterjesztésére kormányzatunk a címzetes egyetemi tanári címmel ru­házta fel tudományos és oktatói érdemeinek elismeréseként. Nem gondoltuk, hogy Egyetemünk által szintén nemrég adott aranydiplomája Simon Béla pályafutásának befejezését jelenti. Nem sorolom itt fel élete során viselt számtalan vezető tisztségét . De azt kiemelem, hogy Neki nem a sok díszes tisztség adta a decorumot, hanem az ő vezetésre hivatott lénye kölcsönzött tekintélyt és megbecsü­lést az éppen Vele betöltött pozíciónak. Harcos egyéniség volt, ki meggyőződéséért, az általa igazságosnak ítélt ügyekért, tudományos vagy egyéb téren egyaránt, kemény és kíméletlen, de mindig hótiszta fegy­verekkel, bátran állt csatasorba és igazsága zászlaja mellett akkor is kitartott, ha — mint ez többször is megtörtént — küzdőtársai magára hagyták. Magam is igazolhatom — 45 éves zavartalan szoros kapcsolatunk minden tanúságával —, hogy hű és megbíz­ható barát, igaz ember volt. Színes, eredeti, vezetésre hivatott, vonzó egyénisége egész élete során számtalan barátot vont bűvkörébe. Mind szerette, ragaszkodott hozzá és meg is becsülte. Nem is csoda ! Béluskához bátran fordulhatott meghitt és távolabbi barátja egy­aránt jó szóért, megértésért, bölcs tanácsért, szeretetért, segítségért. Megkapta. Bélus­­kánk ! Most elmentél szeretteid, barátaid köréből és pótolhatatlan űrt hagytál magad után. Egész fogorvostársadalmunk sokáig fogja érezni hiányodat ! Vigaszunk csak annyi, hogy mi, kik még rövidebb-hosszabb ideig itt maradtunk, soha el nem múló, szüntelen szeretettel, fájó emlékezéssel gondolunk majd Rád, szellemed körünkben ma­rad és mindig emlegetni fogunk Téged.” A Központi Stomatologiai Intézet és a Fogorvos Szakcsoport nevében Kemény Imre dr. professzor a következő beszéddel búcsúzott : „Szomorú, mélységesen szomorú a feladatom, hogy a Fogorvos Szakcsoport és a Központi Stomatologiai Intézet nevében búcsút vegyek Simon Béla professzortól, so­kunk barátjától és munkatársától, sokak tanítómesterétől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom