Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1965-03-01 / 3. szám

so SCHRANZ DÉNES DR. F. Mackel: Vergiftungserscheinungen durch Kupferamalgam. (Rézamalgám okozta mérgezési tünetek) DDZ., 18. 424—427, (1963) Minthogy egyes páciensek a higannyal szemben túlérzékenyek, ezért a protézis rézamalgám betétjét fedni kell, s ha nyomási helyek vannak, azt nem szabad elcsiszolni. Hogy mégis szükség esetén a nyomási területekből el lehessen csiszolni, a rézamalgám­­betótet vastag rétegben kell akriláttal fedni. Ha a rézamalgámbetótet elcsiszolás folytán szabaddá tesszük, attól függően, hogy mekkora terület vált szabaddá és hogy milyen tartósan viseli 24 óra folyamán a páciens azt, a higanymérgezés tünetei változóak. A rézamalgám kb. 2/3-ad mennyiségben tartalmaz higanyt. I. S. Wallmann, H. B. Hilton : Tetracyclin okozta fogelszíneződés. Ref. Ärztl. Praxis 34, (1962) Egy ausztráliai gyermekágyas otthonban 64 csecsemő az első héten Terramycin-, illetőleg Aureomvcin-kezelést kapott. Ezek közül 50 került később vizsgálatra, s ezek­nél 46 gyermek tejfogán sárgás, később barnás elszíneződést észleltek, de emellett zománcfejlődési zavart is ki lehetett mutatni. Megállapították, hogy az elváltozások intenzitása a születés után adott antibiotikum mennyiségétől függ. A vizsgálat idején a gyermekeknek még nem volt maradó foguk és így nem lehetett megállapítani, hogy azokra is kedvezőtlen-e az antibiotikum. J. Weimann,Rennie Portem: Diskoloration af the possibly due to administration of tetracyclines (A fogak elszíneződése Tetracyclin adás után) Brit. Dent. Journ., 113. 51 — 54 (1963.) Szerzők gyermekek maradó fogain is észleltek elszíneződést Tetracyclin adagolás után G. Lins und H. W.Raudonat: Gaschromatographische Untersuchungen über die Verweildauer von Äthanol in den Schleimhäuten der Mundhöhle nach Alkoholgenuss. (Gázkromatográfiai vizsgálatok a nyálkahártyában és a szájban etanol kimutatható­­ságára, alkohol fogyasztás után) Deutsche Zeitschrift für Gerichtliche Medizin. 52, 242 — 245, (1962). Szerzők gázkromatográfiás módszerrel vizsgálták a kilélegzett levegő etilalkohol­­tartalmát oly módon, hogy a szájat előbb sörrel, más esetben borral, illetőleg 38%-os égetett szesszel öblítették. Bor és sör öblítés után 15 perccel, égetett szesz után 20 perc­cel az öblítést követően a nyálkahártya nem adott már lemérhető mennyiségű etil­alkoholt a kilégzett levegőbe. Különböző koncentrációjú alkoholos-vizes oldatokkal történt kísérletsorozatban az oldat etanol-koncentrációjának megfelelően a nyálka­hártyából más-más időn keresztül jutott a kilégzett levegőbe. E. E. Kunze, Moldenhauer und H. Fiedler: Beitrag zur allgemeinen Argyrose. (Adatok az általános argyrosis kifejlődéséhez) Dermat. Wschr. 144. 990 (1961) 57 éves nő szájnyálkahártya-gyulladás miatt 2 éven keresztül részesült 5%-os argentum nitricum ecsetelésben. Testi legyengültségen kívül bőre piszkos-szürkén elszí­­neződött, kifejezettebben arcán, fülein, nyakán, kézhátán és ujjainak feszítő oldalán. Ajkai és szájnyálkahártyája egyenletes sötét-szürkés-barnás színűvé vált. Az argyrosis diagnózisát excindált bőrdarab szövettani vizsgálata és spektrográfiai ezüst-kimutatás igazolta. Az elváltozások az ecsetelés megszűnése után fokozatosan megszűntek. Ransjö, Kiéli: Tanddefekter förörsakade avsaltsyra. (Sósav okozta zománcerosiók) Svensk. Tandlaek, Tidskr. 56. 153. (1963) Túl sok citromfogyasztás, citromlé, ipari sósavgőzök, felböfögéssel kapcsolatos savanyú anyagok'nyelvhátra kerülve a fogaknak főleg palatinális oldalán okoznak erosiókat. A fémtötnések, koronák körüli erosiók miatt a fémek a környezetükből ki­állnak. Egy esetben 60 éves nő 10 éven át naponta 3X15 csepp sósavat vett be hypo­­chlorhydriája miatt. Ennek következményeképpen pulpáig érő erosiók támadtak. Egy másik esetben 25 éves nő étkezés utáni savanyú felböfögései miatt a felső praemolari­­sok palatinális felszínének zománca oldódott fel. H. Obgeweser, E. Steinhäuser: Ein Fall von totaler Mundhöhlen Verätzung und seine Behandlung. (A száj teljes felmaródása és gyógyítása) DZMK. 40. 28 — 32 (1963) A vegyiparban dolgozó 52 éves munkásnak munkája közben koncentrált lúgoldat freccsent arcára és a nyitott szájába. Védekezésül a falon lógó cső csapját vette szájába, hogy kiöblítse. A csapból nem víz, hanem ismét koncentrált lúg jutott a szájába, amitől szájának egész nyálkahártyája felmaródott. A felmarás nemcsak a nyálkahártyára, hanem az izomzatra is ráterjedt és mélyre ható hegesedéssel gyógyult. Ennek következ­tében műtét útján kellett a megszűkült szájnyílást kiszélesíteni és a durvább hegeket eltávolítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom