Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1965-03-01 / 3. szám
IGAZSÁGÜGYI FOGORVOSTAN 91 F. Kümmerli : Die traumatischen Schädigungen des Nervus lingualis. (A nervus lingualis trauma okozta sérülései) Schweiz. Monatsschr. f. Zahnheilk. 74. 226, (1964) Szerző a nervus lingualis sérülései között elsőnek a iatrogen traumáról szól, amely a nervus alveolaris inferior érzéstelenítése kapcsán szokott bekövetkezni, különösen akkor, ha többszöri kísérlet történik az érzéstelenség be nem következése miatt. Durva fogeltávolítással kapcsolatban vérömleny keletkezhet a nervus lingualis lefutása mentén, s ugyancsak vérömleny támadhat koponyaalapi töréssel kapcsolatban a nyelv környezetében. Máskor a Gasser-duc sérülése vagy a környezetében keletkezett vérzés vezet a nervus lingualis károsodásához. A következmény a nyelv ízérzési zavara. Emiatt szakértői elbírálás tárgyát képezheti az okozati összefüggés megállapítása, felmerülhet műhiba kérdése, továbbá meg kell állapítani az esetleges munkaképességcsökkenést is. Nemcsak szakácsoknak, hanem a háziasszonyoknak is 6 — 15%-os munkaképességcsökkenést jelenthet az ízérzés részleges, illetőleg teljes kiesése. 0. Prokop: Genetische und serologische Probleme des menschlichen Speichels. (Az emberi nyál genetikai és serologiai problémái) Deutsche Zahn-, Mund-und Kieferheilk. 40. 353 — 360, (1963). Az ember nyálában az ABO-systemának megfelelően megtalálható az anti-A és anti-B isoantitesteken kívül Rh-antitesttel rendelkezőknél fakultatív inkomplett Rh-antitest is. Ezeknek jelenléte vagy jelen nem léte genetikai és más faktoroktól függ. Minthogy a baktériumok is tartalmazhatnak ABO-csoportanyagokat, ezért a száj nyálkahártyája antigen-antitest reakció helye lehet. 8. A. Podoljak : Hosszú időn át a nyelőcsőben megakadt protézis. Stomatologija (Moszkva), 40. 94, (1961) Egy páciens protézisének letört darabját lenyelte s azt rtg-vizsgálattal nem tudták megtalálni. Több mint egy esztendőn át tünetmentes volt, majd hirtelen vért hányt. Laparotomia és thorakotomia útján a mediastinumból sikerült a protézisdarabot eltávolítani. Minthogy azonban a gyúlladásos folyamat következtében a protézis környezetében az aorta arrodálódott, a páciens náhány nappal a műtét után elvérzés következtében meghalt. H. Rainer : Die juristische Beurteilung der Analgesien und Narkosen. (Az analgesia és narkosis jogi megítélése) Zahnärztliche Welt/Ref. 63. 513 — 517, (1962) Elöljáróban szerző ismerteti a svájci kéjgáz (nitrogenoxydul)-nakrózis esetet, amelyben a fogorvosnő a narkózis technikájában nem volt eléggé járatos, és emellett a narkózist és a műtéti beavatkozást egyedül végezte. Ezután szerző több esetet ismertet, amelyekben a narkózis alatt idegen testet aspirált a beteg, ami nemcsak a beteg számára, hanem az orvosra is súlyos következményekkel járt. Szerző szerint egyáltalában nem teljesen veszélytelen eljárás a kéjgáz-narkózis és éppen ezért a narkotizáló berendezés ellenőrzése mellett gondoskodni kell arról, hogy megfelelő gyógyszerek, fecskendők és műszerek azonnal használható állapotban rendelkezésre álljanak, hogy az esetleges balesetet meg lehessen előzni, illetőleg elhárítani. Szerző hangsúlyozza, hogy előzetesen — különösen a gyomorra vonatkozóan (pl. étkezés ideje) — ki kell kérdezni a beteget és a narkózis után is törődni kell a pacienssel. Súlyos hiba, ha a narkózist és a műtéti beavatkozást egy személy végzi: asszisztencia jelenléte feltétlenül szükséges! Th. Kirsch : Das zahnärztliche Röntgenbild in versicherungstechnischer und gutachtlich-forensischer Sicht. (A fogorvosi Röntgen-kép betegbiztosítási és orvosszakértői szempontból ) Zahnärztliche Welt/Reform 63. 445 — 450, (1962). Paciensnő 14 nap óta tartó arcfájdalmai miatt kereste fel a rendelőintézeti fogorvost. A fogorvos nem talált lyukas fogat és ezért feleslegesnek tartotta a röntgenezóst. Fül-orr-gégész, ideggyógyász és még további fogorvosok nemleges megállapításai után került a beteg a fogászati klinikára, ahol végre megröntgenezték és megtalálták a gingiva alatt a szuvas fogat, amelyet eltávolítottak, s a fájdalmak megszűntek. A paciens a költségek megtérítése végett beperelte az első fogorvost. Egy másik esetben 3 éven keresztül szabályozták a gyermek fogait, hogy a jobb felső szemfog és oldalsó metsző beigazodjék. A kezelés eredménnyel járt, de hamar recidiva következett be. A kezelést megismételve ismét a helyére szabályozták a fogakat, de a kezelés után ismét bekövetkezett a recidiva. Egy idő múlva más fogszabályozóhoz került a gyermek, s csak akkor készült rtg-kép, amely azt mutatta, hogy a két fog gyökere között cysta van, s ez okozza a recidivát. Erre a szülő beperelte az első kezelést végző orvost a költségek visszatérítésére, s a bíróság az igényt jogosnak állapította meg.
