Fogorvosi szemle, 1964 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1964-03-01 / 3. szám
68 BALOGH KÁROLY DR— INOVAY JÁNOS DR.— NAGY ÁGNES majd különböző időkben leölve, azt észleltük, hogy az 5 perc múlva leölt állatok fogaiban és állcsontjaiban a F18 még nem volt kimutatható. 30 perces túlélés után a fogakban és az állcsontokban levő radioaktiv anyag kifejezett feketedést hozott létre a rtg-filmeken. Ezek szerint a beadott rádioaktiv anyag elég hamar megjelenik a fogakban. Természetesen, ezzel nem dönthető el, hogy a F18 pulpalis úton vagy a nyál közvetítésével jut el ilyen rövid idő alatt a fogakba. Az a tény, hogy ugyanakkor a csontokban is kifejezett aktivitás volt észlelhető amellett szól, hogy a keringés döntő szereppel bír a F18- transportban. Eddigi vizsgálataink qualitativ jellegűek voltak, a megfelelő vizsgálati és mérési technika kidolgozására irányultak. A szükséges adatok birtokában a továbbiakban a fogakban lezajló diffusiós, adsorptiós és eluatiós folyamatok quantitativ viszonyát kívánjuk vizsgálat tárgyává tenni. összefoglalás Több irányban folytatott kísérletekből megállapíthatjuk, hogy a diffúziós vizsgálatokhoz az irodalomban megadott 1-2 /Ю/'ml nem kielégítő. Fogmetszetek esetén 10 /Ю/ml aktivitás szükséges. Amennyiben a transeburnealis diffúziót akarjuk nyomon kísérni 20 /Ю/ml az optimális koncentráció. A zománcon át történő diffúzió lassú és a radioaktív anyag elsősorban a zománc felszínes rétegeiben mutatkozik. A F18-felvételt az erősen savanyú pH (1,0) előnyösen befolyásolja. A CaCl2, a Na3P04, a F18-felvételre nincs befolyással. A szuvas fogállomány lényegesen nagyobb mennyiségben köti meg a F18-at az ép szövethez viszonyítva. Irodalom Adler P., Straub J., Popovics M.: J. Dent. Res. 1950. 29:649. —- Andre T.: Acta Radiol. (Stockh.) suppi. 1956. 142. — Appelgren L. E., Ullberg S., Sörenmark R. : Acta Ódont. Scand. 1962. 20 : 189. — Fremlin J. H., Hardwick J. L.: J. Dent. Res. 1958. 37 : 749. — Hein J. W., Bonner J.: J. Dent. Res. 1954. 33 : 661. — Mühlemann H. R., Somogyi J. C., Poretti B. O. : Bull. d. Schw. Akad. d. Med. Wiss. 1955. 11 : 386. — Myers H. M., Hamilton J. B., Becks H. J. : Dent. Res. 1952. 31 : 743. — Myers H. M. : J. Dent. Res. 1955. 34 : 217. — Norwold R. WInglis J. H., Armstrong W. D. : J. Dent. Res. 1941. 20 : 237. — Sognnaes R. F. : J. Dent. Res. 1948. 27 : 770. — Sognnaes R. F. : Am. J. of Physiol. 1941. 133 : 112. — Syrrist A. : Odontologisk Tidskrift. 1949. 57 : 1. — Schmidt H. F. : M. Stoma. 1961. 14 : 176. — Volker J. F., Hodge H. C., Wilson H. J., Van Voorhis : J. Biol. Chem. 1940. 134 : 543. — Wainwright W. W., Belgorod H. H. : J. Dent. Res. 1951. 30 : 480. — Wainwright W. W. : J. Dent. Res. 1954. 33 : 767. — Wallace—Durbin P. : J. Dent. Res. 1954. 33 : 789. Д-р. Балог— д-р. И н о в а и — д-р. Надь: Выполненные при помощи F-18 авторадиографические исследования на зубах человека и крыс. Авторы исследовали снимки F-18 с зубах человека и крыс in vivo и in vitro. На детектацию пространственного расположения и активности радиоактивного вещества применяли авторадиографический метод. Предварительно леча зубы в различных растворах, авторы исследовали количественное изменение снимки F-18. Зубы были исследованы частью на продольных, частью на поперечных разрезах. С целью выключения поверхностной адсорпции разрезы были покрыты перед намачивании воском. Prof. Dr. Balogh, К.—Dr. J. I n о v a у—Á. Nagy: Autoradio graphische Studien mittels Fls an menschlichen und Rattenzähnen. Die Verfasser haben die Inkorporation von F18 an menschlichen und Rattenzähnen in vivo und in vitro untersucht. Zur Erkennung der räumlichen Placierung und der Aktivität der radioaktiven Substanz wurde die autoradiographische Methode verwendet. Es wurde auch die quantitative Veränderung der F18-Aufnahme bei Zähnen untersucht, welche vorher mit verschiedenen Lösungen vorbehandelt waren. Die Zähne wurden teilweise im Längsschnitt teilweise im Querschnitt geprüft. Zur Ausschaltung der Oberflächenadsorption wurde die Schnittfläche vor dem Durchtränken mit Wachs überzogen.
