Fogorvosi szemle, 1964 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1964-11-01 / 11. szám

APHTOSISOK

345

dott, egyre több adat merül fel amellett, hogy a betegség vírus eredetű, amit az is bizonyíthat, hogy nem egy esetben észleltek súlyos, nem identifikált vírus-pneumoniát. Hasonló elváltozásokat látunk a kétségtelen vírusos-aphtosusos szájnyálkahártya-betegségeknél, a herpes corneae-nél, viszont az aphta vírus-eredete bizonyítottnak tekinthető és okozója herpes vírussal azonos. Melczer és Szodorai kénetekben elemi testeket mutattak ki, az átoltás azonban nem vezetett eredményre.

Az aphtosisok, herpes, herpangina, erythema exud. multiforme kapcsolatának, különállásának teljes tisztázása majd csak a kórokozó kimutatása vagy pontos serologiai eljárás birtokában lesz lehetséges. Ami a therapiát illeti, a tüneti kezelésen kívül az allergizáló tényezők kikapcsolása minden esetben kívánatos és fontos. Jó eredményt nyújthat a fellépő súlyosabb esetekben is a gammaglobulin adása.

Irodalom

1. Székely K. : Orv. Hetilap 1954. 95. 188. — 2. Rajka ö., Szodorai L. : Bőr- és iiemibetegségek. Bp. 1960. — 3. Vánkos J. : Bőrgyógyászati Szemle. 1955. 9. 228. — 4. Rajka 0. : Orv. Hetilap 1950. 91. 388. — 5. Melczer : Orvosok Lapja 1946. 7. 385. — 6. Vánkos J. : Pastinszky : Orv. Htl. 1957. 98. 909. — 7. Tóth G., Dudás P., Pausch I. Vincze E.: Orv. Htl. 1964. 17. 787. — 8. Berényi B. : Fogorvosi Szemle 1951. 44. 10. — 9. Müller W.A., Hartenstein H.: Dtsch. med. Wschr. 1960. 85. 879.

Д-р Арпад Мошкович: Афтозы-синдром Стевенса—Джонсона.

Афтозы и синдром Стевенса и Джонсона на основании симптоматологии по своей этиологии часть авторов считает заболеванием аллергического, а другая часть — вирусного происхождения. Вероятно, играет роль оба фактора в вызывании этих токсикодерматозов и афтозов.

Dr. А. М о 8 к о V i с s : Die Symptomatologie und Ätiologie der Aphthösen und des Stevens—Johnson-Syndroms.

Von einem Teil der Autoren wird auf Grund der Symptome und der Ätiologie dieses Krankheitsbild als allergisch, von einem anderen Teil als durch Viren verursacht angenommen. Wahrscheinlich spielen beide Faktoren beim Zustandekommen dieser Toxikodermatosen und Aphthösen eine Rolle.

MAV Egészségügyi szolgálat győri üzemi jogszakorvosi rendelő közleménye (MÁV Egészségügyi szolgálat vezető főorvosa: Leszkay György d".J

Quietidin alkalmazása ambulans fogászati beteganyagon

írta: H A F F N E B, SZABOLCS dr.

A psychopharmaeonok használata az orvostudomány minden területén igen elterjedt. A neurológiai és psychiatriai kórképek kezelésén kívül igen jó kisegítő gyógyszerelésként alkalmazhatók egyéb betegségekhez csatlakozó neurotikus problémák megoldása, illetve gyógykezelése esetén is. Az eddigi vizsgálatok szerint a Chinoin Gyógyszervegyészeti Gyár által előállított Quietidin (a továbbiakban Qu.) igen jó ataracticum. Kézenfekvő volt a szernek a stomatológiai praxisban való kipróbálása.

A Qu. tabletta 0,05 g N1-N2 diizopropylfenilpiperazin-chlorhidrátot tartalmaz. Színtelen, szagtalan vegyület, lúg hatására bomlik, fény és nedvesség hatására nem változik. Szerves oldószerek nem oldják. A részletes pharmacologiai vizsgálatokat Issekutz végezte és megállapította, hogy a morphin és aktedron okozta izgatottságot gátolja, toxicitása kicsi, a therapiás adagnak 19-szerese toxikus. Ugyancsak Issekutz észlelt enyhe, vérnyomás-