Fogorvosi szemle, 1964 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1964-11-01 / 11. szám
346 HAFFNER SZABOLCS DR. csökkentő hatást Qu. alkalmazásakor. Vizsgálatai szerint az adrenalin-érzékenységet nem csökkenti, a sympatikus végkészülékekre nem hat. A Qu. erősíti és megnyújtja a narkózist, az altatók hatását potenciálja. Klinikai vizsgálatokat a psychiatria területén Kuncz, kórházban kezelt neurotikus beteganyagon Lehoczlcy, ambulans rendelésen Kontár és Szőke végzett. Utóbbi szerzők járóbeteg-rendelésen történő szélesebb körű alkalmazás mellett foglaltak állást és kiemelték azt, hogy a Qu.-t szedő betegek nagy része a kezelés alatt nem volt betegállományban. A fogászati beavatkozások, különösen a kis szájsebészeti műtétek, komoly traumát jelentenek a beteg számára. Egészséges idegrendszerű egyéneknél is tapasztalható szorongás, félelem. Ezek a panaszok fokozottabban jelentkeznek azoknál a betegeknél, akik előzőleg már valamilyen eredetű neurotikus állapot miatt kezelésben részesültek. Az előzőleg alkalmazott ataracticumok közül soknak jelentékeny mellékhatása van (bágyadtság,. szájszárazság stb.). A Qu. használata mellett szólt az eddigi adatok szerinti relatív mellékhatásmentessége. 138 betegen alkalmaztam stomatologiai beavatkozásoknál Qu.-t, 24 beteg placebót kapott. Egyik csoportba olyan betegeket soroltam, akik előzőleg ataracticumokat nem szedtek (87 beteg), a másik csoportba előzőleg egyéb ataracticumokkal kezelt betegek kerültek (51 beteg). Ezen második csoport betegei (valamilyen eredetű) neurotikus állapot (neurasthenia, reactiv neurosis, climacterialis neurosis, vegetativ neurosis) miatt már ideggyógyászati kezelés alatt állottak. Nem szerinti megoszlás : első csoportban 59 nő és 28 férfi, a másodikban 32 nő és 19 férfi ; mindkét esetben több volt a nőbeteg. A gyógyszert csak olyan betegek kapták, akik a beavatkozás előtt neurotikus tünetekről számoltak be (kifejezett nyugtalanság, szívszúrás, félelemérzés, szorongás, izgatottság, főfájás stb.). A kezelés időtartamát a fogászati kórkép jellege döntötte el. Acut kórképek esetén (pulpitis, periodontitis, periostitis) a kezelés előtt 2, illetve 3 tablettát kaptak a betegek egyízben, a beavatkozás előtt 30—45 perccel. Két tablettát az előzőleg nem kezeltek, három tablettát az előzőleg már neurosis miatt kezelt betegek. Ez utóbbi csoportban olyan betegek szerepelnek, akik részben újabban álltak neurosis miatt kezelés alatt, részben a kezelés idején szedtek egyéb ataracticumokat. Műtétet igénylő, de nem azonnali beavatkozást szükségessé tevő kórképek esetén (alveotomia, resectio, periapicalis curettage, sculptio radicis relictae, cystectomia stb.) műtét előtt 3x2 tablettát kapott mindkét csoport három napon át. A Qu.-kezelés időtartamára a második csoport betegei az egyéb ataracticumok szedését abbahagyták. Az eredmények értékelése a következő szempontok szerint történt:: 1. Általános hatás. 2. Beavatkozás okozta neurotikus tünetek változása (műtéti-, illetve kezelési tolerantia). 3. Mellékhatások. 4. Placebo alkalmazása. 1. 138 beteg közül 92 betegnél történt tensio-kontroll. A vérnyomást a Qu. bevétele előtt, majd a Qu. bevétele után, de még a beavatkozás elvégzése előtt mértem. 10 beteg tensiója 15—20 Hgmm-t esett, 5 betegé 10— 15 Hgmmt-t emelkedett. Pulzusszám lényegesen nem változott. 26 beteg a tabletta bevétele után kifejezett nyelvzsibbadásról panaszkodott (az első csoportból 15, a második csoportból 11 beteg). Mint a betegek elmondották,
