Fogorvosi szemle, 1963 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1963-03-01 / 3. szám

74

RAVASZ DR.—VÁNDOR DR.

A cinnből készült síneket különféle modifikációban leginkább Hauptmayer alkalmazta. Adatai szerint a cinnt aseptikus, és antiseptikus hatása különösen alkalmassá teszi szájban való rögzítőkészülékek készítésére. A cinn ezen kívül adaptabilis, ahogy Hauptmayer írja „jól simul a fogak kontúrjához.”

Hazai viszonylatban, amint azt fogorvostörténelem kutatónk, Huszár közleményeiből tudjuk, a XIX. században a mandibula fracturák ellátásával főként a sebészek foglalkoztak. A gyógyítás céljából kantár (parittya) kötést alkalmaztak vagy az intraoralisan, a fogak „vassodronyos összetartásával” történt.

*

Az első és második világháborúban és utána a mandibula fracturák therapiája és a szájsebészeti traumatológia óriási fejlődésen ment keresztül. A hatalmas tömegű közlemények nagyon vázlatos ismertetése nagyobb közelmény keretében sem lenne lehetséges. Célom nem is az volt, hogy az állcsonttörések modern therapiáját ismertessem, hiszen ez a szakkönyvekben és szaklapokban hozzáférhető, hanem azokat a részben már feledésbe ment szerzőket és therapiás eljárásukat igyekeztem röviden összefoglalni, akik munkájukkal hozzájárultak a mandibula fracturák modern therapiájának eléréséhez.

Az irodalmat a szerző — kívánságra — az érdeklődők rendelkezésére bocsátja.

Az Uzsoki utcai kórház Onkoradiológiai Intézetének közleménye. (Kórházigazgató : Szántó Sándor dr. Osztályvezető főorvos : Vándor Ferenc dr. Központi gondozóvezető főorvos :

Kárpáti György dr.)

A buccacarcinomáról

Irta: RAVASZ LÁSZLÓ dr. és VÁNDOR FERENC dr.

A szájüregi daganatoknak kb. 10%-a buccacarcinoma. (Cade, Richards— Ash, Rodé.)

Szövettanilag a leggyakoribb a laphámrák, de előfordul még kis %-ban a kisnyálmirigyekből kiinduló semimalignus tumor és ritkán átmenetisejtes carcinoma is.

A buccacarcinoma etiologiájában számos tényező ismert. Ezek közül elsősorban a dohányzásnak, — ezen belül a bagórágásnak és a pipázásnak — egyes helyeken a bethel-, és a buyorágásnak-, van szerepe. (Balogh, Hobaek, Jackson, Kovács, New.)

Eldöntött tény, hogy a leukoplákia praecancerozis. Kovács szerint egy nagy város ipari kerületének felnőtt lakossága 1—4%-ban leukoplákiás beteg. Gyakran van leukoplákia szájüregi daganat mellett. Intézetünk beteganyagában 100 buccacarinomás betegnél 34 ízben fordult elő tumorral kapcsolatosan leukoplákia, 8 betegnél pedig a száj üreg egyéb helyén is találtunk leukoplákiákat.

A leukoplákiák kezelése a buccacarcinoma egyik praeventiója. Előfordul azonban, hogy a szövettani vizsgálat csupán leukoplákiát mutat, de a tumor klinikailag malignusnak látszik. Ilyenkor beavatkozásunkat a klinikai kép alapján kell elvégeznünk. Többször előfordult, hogy a szövettanilag csak leukoplákiát mutató tumor kezelése után recidivált és a recidiva bizonyult szövettanilag pozitívnak. Ezért szükségesnek tartjuk leukoplákiás alapon kifejlődő buccacarcinoma gyanúja esetén a több helyről elvégzett próbaexcisiót (Kárpáti).