Fogorvosi szemle, 1963 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1963-03-01 / 3. szám
BUCCACARCINOMA 75 A pofarák kiindulási helye leggyakrabban a moláris fogak magassága, a fogak zárási vonalának megfelelően a pofa nyálkahártyájának középső része, továbbá az áthajtási redők és a szájzúg (Kisfaludy, Martin és Pflueger, Rodé). Klinikai megjelenésében infiltrativ és exophyt formát különböztetünk meg. Az infiltrativ típus mélyre hatol, kifekélyesedik, másodlagosan befertőződik. A burjánzó forma hamarább észrevehető és huzamosabb fennállás után fekélyesedik ki. A buccatumor az áthajlási redőkön át a gingivára, a garatívre, az ajakzúgra — mélyterjedés esetében az izomzatra, a spatium pterygomandibularera terjedhet rá. Nyirokcsomó metastasis felületes nyálkahártyára lokalizálódó tumoroknál rendkívül ritka, míg a hátra, vagy az ajakra terjedő pofaráknál kb. 50— 60%-os gyakoriságú. (Cade, Jackson és New, Martin és Pflueger.) Az áttétek első állomása a submandibularis regió prae-, és retrovascularis nyirokcsomója. Hátrafelé terjedő daganatoknál az első metastasist gyakran a subdigastrikus és a felső parajugularis nyirokcsomókban találjuk. A buccacarcinoma kezelését csak kismértékben befolyásolja a daganat szövettani szerkezete, mivel az esetek döntő többségében különböző érettségű laphámrák, de elsősorban az elszarusodó forma fordul elő. Ezzel szemben a kezelési tervet döntően megváltoztathatja a daganatnak a környezethez, a szomszédos anatómiai képletekhez és az izomzathoz való viszonya. Bármilyen terápiát alkalmazunk, a legelső lépés a száj üreg szanálása. (Balogh, Kisfaludy, Martin és Pflueger.) Felületes-, vagy kevert tumoroknál egyedül a műtét eredményes lehet, de az elektromos kés használatát előtérbe kell helyezni, egyrészt a recidivák számának csökkentése miatt (Berven), másrészt azon megfigyelés alapján, hogy az egyébként ritka metastasisok száma az éles kés használata esetében gyakoribb. A műtétet Chaoul-kezeléssel, vagy rádiumtűzdeléssel kombinálhatjuk. Az utóbbi időben a heroikus műtéti beavatkozások — főleg a csontra vagy hátrafelé terjedő esetekben — ismét előtérbe kerülnek (Byars, Patterson). A buccacarcinoma gyógyításában a rádiumtüzdelés még ma is nagy szerepet játszik. A tűzdelés fő indikációs területe a nem mélyreterjedő és a csonttól távol fekvő buccatumor. (Cade, Ledermann, Rodé, Richards és Ash.) Az izomzatra és a környező anatómiai képletekre terjedő buccacarcinománál kedvelt módszer az intraoralis Chaoul-besugárzás, melyet percután röntgen mélybesugárzás egészít ki. (Richards és Ash, Sherer, Löhn és Jostes.) Ezt a beavatkozási formát mi is gyakran alkalmazzuk, legtöbbször a sugárreactió lezajlása után coagulatioval egészítjük ki, vagy ■— ha a tumor a csontra ráterjed — a sugárkezelés után műtétet is végeztetünk. Az izomzatot mélyen beszűrő, a gingivára és hátrafelé terjedő pofaráknál elsősorban a percután röntgen mélybesugárzás kerül előtérbe. (Beiswanger és Stenstrom, Cade, Richards—Ash.) A 200 kilovoltos módszer eredményességét javította a rácsbesugárzás. Az ultrafeszültségű besugárzások hatásfoka ma még nem ítélhető meg. A maradéktumor eltávolítására leggyakoribb eszköz az elektrocoagulació. A terápiás eredményeket kétségtelenül befolyásolja a daganat kiterjedése és környezetéhez való viszonya. Az egyes intézetek eredményeit megváltoztathatja a korai és késői esetek arányszáma és a kezelési elvek különbözősége. Összesítő statisztika semmiféle támpontot sem nyújthat a kezelési formák eredményességéről.
