Fogorvosi szemle, 1963 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1963-03-01 / 3. szám
fí G 516 1963. március LVI. évfolyam 3. szám FOGORVOSI SZEMLE FELELŐS SZERKESZTŐ: Prof. dr. VARGA ISTVÁN Szerkesztették: 1908— 1935. KÜKMOCZI ZOLTÁN tlr., 1930—1931. Prof. fill KELLI GUSZTÁV EREDETI KÖZLEMÉNYEK о * 4 . a\ ♦A <2i ^310+ I «J Го*/ Közlemény a Budapesti Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti klinikájáról (igazgató : Balogh Károly dr. egyetemi tanár) A fájdalom stomatologjai vonatkozásai* írta: Prof. dr. BALOGH KÁROLY A fájdalom komplex fogalom, melyet részeire lehet, sőt kell is bontani ahhoz, hogy a különböző típusú fájdalmakat megérthessük és megszüntessük. Azt is mondhatjuk, hogy a fájdalom a kellemetlen élmények jelzője ; az orvos számára azonban segítőtárs, amely vezeti, irányítja és útbaigazítja az ok vagy okok felismerésében. A fájdalmat sem oka, sem jellege szerint nem lehet egységesnek tekinteni. Jancsó kísérletei igazolták, hogy az érző idegvógződések specifikusan különbözőek, más és más fájdalomingerre érzékenyek. Ezért az egyes, szelektáltan blokált érzőrostok fájdalomkiesósre vezetnek ugyan, de nem a teljes fájdalom megszüntetésére. Igazoltnak vehetjük tehát, hogy a fájdalomérzést különböző receptorok közvetítik. Az orvosspecialisták gyakran szervek- és szervrendszerekben gondolkoznak, és így bizonyosfokú szakmai szubjektivitással beszélnek a fájdalomról is. A fájdalom jelentkezésének lokalizációja, irradiatiója, és excentrikus projekciója jól megfigyelhető a fogfájással, illetőleg a fogeredetű fájdalommal kapcsolatban is. Ennek egyik magyarázata, hogy az arc területén jobban észrevesszük, érzékeljük az elváltozásokat; így a fájdalmat is. Ez nemcsak anatómiai és pathológiai, tehát nemcsak somatikus, hanem psyches beállítottság kérdése is. A kultúrember tolerantiája, ingerküszöbe alacsonyabb lett, ezért fájdalomérzése nem mondható archaikus relictumnak. A kultúrember félelemérzése is fokozódott. Biztonságot igényel sorsának és jövőjének megítélése tekintetében is. Úgy vélem, hogy a kollektív életközösség igénylésének alapmotívuma is ebben rejlik. A szájon át a szervezetbe tekintő orvos mindenek előtt azt találja, hogya száj, mint a test anatómiai nyílása, igen érzékeny. Különösen érzékeny az ajkak és a vestibulum nyálkahártyája, és még fokozottabban érzékeny a frenulum tájéka ; de a fogak labialis területe is, míg a szájüreg hátsó részeinek * Az MTA Korányi Sándor Társaság 1962. június 14-én megtartott „Kerekasztal Konferenciáján” elhangzott előadás.
