Fogorvosi szemle, 1963 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1963-03-01 / 3. szám

fí G 516 1963. március LVI. évfolyam 3. szám FOGORVOSI SZEMLE FELELŐS SZERKESZTŐ: Prof. dr. VARGA ISTVÁN Szerkesztették: 1908— 1935. KÜKMOCZI ZOLTÁN tlr., 1930—1931. Prof. fill KELLI GUSZTÁV EREDETI KÖZLEMÉNYEK о * 4 . a\ ♦A <2i ^310+ I «J Го*/ Közlemény a Budapesti Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti klinikájáról (igazgató : Balogh Károly dr. egyetemi tanár) A fájdalom stomatologjai vonatkozásai* írta: Prof. dr. BALOGH KÁROLY A fájdalom komplex fogalom, melyet részeire lehet, sőt kell is bontani ahhoz, hogy a különböző típusú fájdalmakat megérthessük és megszüntessük. Azt is mondhatjuk, hogy a fájdalom a kellemetlen élmények jelzője ; az orvos számára azonban segítőtárs, amely vezeti, irányítja és útbaigazítja az ok vagy okok felismerésében. A fájdalmat sem oka, sem jellege szerint nem lehet egységesnek tekinteni. Jancsó kísérletei igazolták, hogy az érző idegvógződések specifikusan külön­bözőek, más és más fájdalomingerre érzékenyek. Ezért az egyes, szelektáltan blokált érzőrostok fájdalomkiesósre vezetnek ugyan, de nem a teljes fájdalom megszüntetésére. Igazoltnak vehetjük tehát, hogy a fájdalomérzést különböző receptorok közvetítik. Az orvosspecialisták gyakran szervek- és szervrendszerekben gondolkoz­nak, és így bizonyosfokú szakmai szubjektivitással beszélnek a fájdalomról is. A fájdalom jelentkezésének lokalizációja, irradiatiója, és excentrikus projekciója jól megfigyelhető a fogfájással, illetőleg a fogeredetű fájdalommal kapcsolatban is. Ennek egyik magyarázata, hogy az arc területén jobban észre­vesszük, érzékeljük az elváltozásokat; így a fájdalmat is. Ez nemcsak anató­miai és pathológiai, tehát nemcsak somatikus, hanem psyches beállítottság kérdése is. A kultúrember tolerantiája, ingerküszöbe alacsonyabb lett, ezért fájdalomérzése nem mondható archaikus relictumnak. A kultúrember félelem­érzése is fokozódott. Biztonságot igényel sorsának és jövőjének megítélése tekintetében is. Úgy vélem, hogy a kollektív életközösség igénylésének alap­motívuma is ebben rejlik. A szájon át a szervezetbe tekintő orvos mindenek előtt azt találja, hogy­­a száj, mint a test anatómiai nyílása, igen érzékeny. Különösen érzékeny az ajkak és a vestibulum nyálkahártyája, és még fokozottabban érzékeny a frenulum tájéka ; de a fogak labialis területe is, míg a szájüreg hátsó részeinek * Az MTA Korányi Sándor Társaság 1962. június 14-én megtartott „Kerekasztal Konferenciáján” elhangzott előadás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom