Fogorvosi szemle, 1963 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
ALSÓ BÖLCSESSÉGFOG 25 A kórfolyamat természetének tisztázása után azonnal elvégeztük a műtétet: a cystát elülső fala mentén megnyitottuk; bőségesen ürült belőle barnás, erősen viscosus, nyálkás folyadék. Ezt kitörölve jól látjuk mindkét retineált fog koronáját, tehát közös cystazsákba nyúlnak. — A eranialisan fekvő fogat fogóval könnyen extraháljuk; a caudalisan fekvőt véséssel kell felszabadítani, hogy meg tudjuk ragadni. Extractiós kísérlet közben a caudalisan fekvő gyökér eltörik, melyet azután emelővel távolítunk el*. A cysta falát gondosan kikaparjuk, a sebet részben zárjuk, részben jodoformgaze-csíkkal draináljuk (200%-os jodoformgazet használunk!). Műtét után két napon majdnem teljes, azután egyre csökkenő szájszár; paraesthesia az áll és az alsó ajak jobb oldalán. Műtét utáni 4. napon bocsátjuk el; 3 nappal későbbi ellenőrzéskor a száj zár tovább csökkent, a paraesthesia változatlan. Későbbi ellenőrzésen nem jelent meg. Szövettani lelet: gyulladásos odontogen cystafal. 2. Az 56 éves férfi egyhetes anamnesissel került klinikánkra: a bal állkapocs-szöglet táján támadt duzzanat, ott érez fájdalmat; száját nehezen nyitja. — Ezzel a lelettel került felvételre; a duzzanat inkább oedemának tűnt, mintsem beszűrődésnek. Az áll kapocs bal felén a második nagyőrlőig bezárólag zárt fogsor; a beteg határozottan állítja, hogy a tájról soha nem húztak fogat. A röntgenképen (2. ábra) jól látszik, hogy az állkapocs bal szögletében kis, koronájában molariformis fog retineált. Az egygyökerűnek tűnő fog koronájának occlusalis és distalis oldalán hiányzik a csontszerkezet; ezt kezdődő pericoronaris cystának minősítjük. Pl cystát az angulus mandibulae belső felszínével 2—3 mm széles csontszerkezet nélküli ill. elmosódott szerkezetű járat köti össze. E járat oralis végén ismételt vizsgálatkor sem észlelünk fistulanyílást, heget, behúzódást. Az állkapocsszöglet külső oldalán elhelyezkedő duzzanat közben nagyobb lett, egyre tömöttebbé vált, végül fluktuálni kezdett, mire a bőr felől megnyitottuk. Ezért csak a klinikai ápolás 9. napján láttunk hozzá a retineált bölcseségfog eltávolításához, melyet a regio retromolarisból kiindulva véséssel szabadítottunk fel a röntgenképen látható járat mentén; meglehetősen sok csontot kellett elvenni s a műtét hosszas volt. A fog eltávolítása után a vélt cystafalat gondosan kikaparjuk, a sebet részlegesen zárjuk, jodoformgazecsíkkal drainezzük. Tekintettel a műtét hosszú időtartamára, nem különben az előzőén lezajlott gennyes periostitisre, a betegnek műtét után 3 napon át aureomycint adunk. A műtét utáni 7. napon gyógyultan elbocsátjuk. Szövettani lelet: Cystafal nem mutatható ki a kikapart szövetekben. A röntgenképen látható járatból kikapart szövet aspecificusan lobos sarjszövetnek bizonyult. 3. A 66 éves férfi panaszai is egy héttel klinikai felvétele előtt kezdődtek: arcduzzanat, állkapocs-fájdalom, mérsékelt szájzár. Felvételkor számban * E fog gyökereinek számát illetően nem egyezett a műtéti lelet a rtg.-lelettel, amelyen a kérdéses fog egygyökerűnek tűnt.
