Fogorvosi szemle, 1962 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1962-02-01 / 2. szám
52 KÖRNER DR.—IVÁNKIEVICZ DR. teljesen háttérbe szorulnak. Adódnak esetek, amikor a hisztológiai lelet óriássejt nélküli. A 9. ábránk a fent leírt 4. sz. eset műtéti anyagából készült óriássejt nélküli hisztológiai képet mutat be. A néha előforduló óriássejt kivétel nélkül a legszorosabb szomszédságban, ill. szoros kapcsolatban áll a véredények falával (10. ábra). A bemutatott ábrák bizonyítják Lubarsch véleményét is. hogy az óriássejteket abortiv eredetű vérér sejteknek kell tekintenünk. Häupl és mások megfigyelése szerint is a centrális óriássejtes tumorok óriássejtjei részben a hajszálerekből fejlődnek, s részben azok falában telepszenek meg. Ha az óriássejtek és véredények viszonyait erősebb nagyításnál (11. ábra) figyeljük meg, az a benyomásunk támad, hogy az óriássejtek a véredényfal területén keletkeznek és az ér lumenének rovására növekednek. Ezen morfológiai képek alapján a közölt ún. traumás csontevsták kórképeire vonatkozóan az 13. ábra 14. ábra óriássejteket mint a véredények produktumait tekinthetjük. Ezen megállapítással azonban nem kell kétségbe vonnunk, hogy kivételként a centrális óriássejtes granulómáknál az óriássejtek helyi menchymsejtekből is származhatnak. Ami a csontoknál az átalakulási és fogyási folyamatokat illeti, Häupl véleménye szerint is minden mesenchymalis sejt osteoklasttá alakulhat, mint felszínen sarjadzó mesenchymalis fibroblast, de osteoblast is lehet bizonyos feltételek mellett, mint amilyeneket Pommer leír a vérszövetnyomás emelkedés egyes eseteiben. A csontcystaképződés és rokonbetegségek keletkezése szempontjából is döntő jelentőségű lehet Häupl-пак. a centrális óriássejtes tumorok pathogenesisére vonatkozó véleménye, hogy egy burjánzó sejt fejlődését akadályozó, kemény csontszövet ellenállása által kiváltott celluler reakcióról van szó.
