Fogorvosi szemle, 1962 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1962-02-01 / 2. szám
CYSTADENOMA 39 Makroszkópos kép : mogyorónyi, közepesen tömött csomó, felszínét kötőszövetes tok borítja. Metszlapján néhány mm vastag, halványszürke kötegek között sárgásszürke területek, valamint lencsényi, részben vérrel telt üregek voltak láthatók. Mikroszkópos kép : Szövettanilag megállapítható, hogy az alapszövet szabályos lymphaticus szövet, amibe igen változó tágasságú és alakú, hámmal bélelt üregek ágyazódnak. A kisebb üregek üresek, a nagyobbakban vér, vagy eosinnal halványpirosra festődé egynemű anyag, valamint levált hámsejteknek tűnő, részben vacuolisalt sejtek figyelhetők meg. A stroma a cysták üregébe helyenként papillaris beemelkedéseket képez. A cystákat bélelő hámsejtek általában két rétegű hengersejtek, mely helyenként 3—4 rétegűvé válik. A szabad felszín felé elhelyezkedő hengersejtek magasak, szabályosan egymás mellett helyezkednek el. A magok részben oválisak, részben kerekek, a szabad felszínhez közel helyezkednek el. Aktív secretiora utaló jelenségek elvétve láthatók. A basalis sejtek nem olyan szabályosan helyezkednek el, az alakjuk is szabálytalanabb. Általában köbalakúak, magjuk kerek. A sejtek egy részében — kis számban — eosinophil rögöcskék láthatók. E sejteket oxyphil grariulatiójú sejteknek, onkocytáknak fHamperl (14)], vagy pyknocytáknak [Zimmermann (37)] nevezik. Az előbb leírt réteges hengerhámsejtek helyenként laphám jelleggel bírnak [Harris (16)], [Carmichel (5)]. Ez általában azon helyeken látható, ahol a lymphaticus síroméban levő csíracentrumok a hengerhámot megemelik, sőt egyes esetekben azt el is vékonyítják. Az így ellaposodott hengerhámsejtek fokozatosan mennek át laphámjellegű sejtekké, és több rétegben helyezkedve el ún. „párnákat” képeznek. A leírt hámsejtek részéről rosszindulatúság jelei nem észlelhetők. A sejtek alapján a membrana basalis finom rosthálózat alakjában látható. Kifejezett alapi hártya azonban nem található. A lymphoid stromában számos jól fejlett tüsző figyelhető meg. Emellett gyulladásos jelenségek lelhetők fel, amennyiben a lymphoid elemek között polymorphmagvú leukocyták, eosinophil leukocyták, plasmasejtek és histiocyták láthatók. Ezenkívül kifejezett hegszövet képződés is megfigyelhető, mely részben hyalinosan átalakult. Ezüst impregnatióval a stromában finom reticularis hálózat észlelhető, mely nagyrészt megkímélve a tüszőket, az alapi hártya felé sűrűsödik, a hámrétegbe azonban nem terjed. (1157/1947. ksz. Szeged.) 2. eset: 53 éves férfi nyaki csomóját lymphadenitis tuberculosa klinikai kórismével küldték vizsgálatra. Makroszkópos kép : 40 X 48 X 20 mm méretű gömbölyded csomó. A csomó felszínét vékony hártyás tok képezi. Metszlapja általában szürkés-rózsaszín, helyenként egynemű sárga területekkel. Mikroszkópos kép : Az 1. esettel nagyrészt megegyező, a stromában levő hegesedés azonban kisebb mérvű. Oxyphil granulatiójú sejtek csak ritkán fordulnak elő. (1975/49. ksz. Szeged.) 3. eset : 55 éves férfi nyakáról eltávolított képlet, mely lipoma klinikai kórismével kerül vizsgálatra. Makroszkópos kép : Dudoros felszínéi képlet, mely — úgy látszik — környezetéből könnyen kihámozható lehetett. Metszlapjának jó részét üregek képezik, melyek belfelülete finoman szemcsés, üregüket pedig a falhoz szívósan tapadó sűrű sárgásszürke anyag tölti ki. Egyebütt tömör, sárgás-szürke szövet képezi állományát. Szövettani kép : Az eddig leírtakkal azonos. Feltűnő a laphám jelleggel bíró sejtek által alkotott „párnák” relatív nagy száma, melyek az előző eseteinkhez hasonlóan a tüszők által létrejött intracysticus kiemelkedések tövében helyezkednek el. (1369/50 ksz. Szeged.) 4. eset : 43 éves nő nyakáról eltávolított csomó. Klinikai diagnosis közlése nem történt. Makroszkópos kép : Babnyi, sötét füstszürke csomó. Metszlapja a vékony világosszürke perifériás sávtól eltekintve sötét, szürkésbarna. Szövettani kép : A közéltekhez hasonló, de nem oly typusos. A lymphaticus alapszövetben feltűnő a cysták nagy száma, és azok tágassága. Helyenként ezen üregek a stromát teljesen háttérbe szorítják. Az üregeket bélelő hámsejtek magjai nagyok, kerekek, oválisak, világosak. Az előbbiektől eltérően inkább a bázishoz közel fekszenek. Sok helyt hiányzik a hengerhám alatti köbhámréteg. A meglevő köbhámsejtek alakja és elhelyezkedése sem olyan szabályos. Magjuk kerek, vagy ovális, chromatinszegénv. A cysták között helyenként vékony kötőszöveti rostok húzódnak. Rosszindulatúság jelei nem észlelhetők. Eltérően az eddigiektől laphám jellegű sejtek, vagy azokból álló ún. párnák nem voltak láthatók. Feltűnő, hogy a lymphatikus stromában csíracentrummal bíró tüszőket csak elvétve találni. A gyulladásos sejtek száma jelentősen csökkent, a vörösvértestek viszont felszaporodtak. (2256/1950. ksz. Szeged.)
