Fogorvosi szemle, 1962 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
22 KÖNYVISMERTETÉS Összefoglalóan azt mondhatom, hogy ilyennek kell lenni a jó Iclinikai-pathológiának és hogy az mind a pathológus, mind a klinikus részére tartalmas és értékes, mert kölcsönösen kiegészítik egymást, ill. újat mondanak egymásnak. Boros személyében ez a kétoldali tudás szerencsésen találkozott. Mértéktartásával a kezdőt nem terheli túl, mert csak a lényegeset nyújtja, de mind a gyakorló fogorvosnak, mind az egyéb területen dolgozó klinikusnak és pathológusnak, igen jó információt nyújt. Az ábrák általában gondosan kiválasztottak és jók ; kár, hogy nem volt lehetséges legalább részben szines ábrák szerepeltetése. A nyomás és a könyv kiállítása igen tetszetős. Prof. Hattyasy Dezső Introduction to Orthodontics. (Bevezetés a fogszabályozástanba.) Szerkesztette Anders Lundström, 315 oldal, 246 ábrával. McGraw Hill, London kiadása 1961. Ára £ 6 16 s. 6 d. Kilenc neves skandináv orthodontista 1958-ban írt egy fogszabályozási tankönyvet, melynek oly nagy sikere volt, hogy 1961-ben angolra fordítva is kiadták. Tizennégy fejezetre oszlik a könyv. Ezek közül négyet Lundström, kettőt Hellgren írt, egyet pedig Lundström, Hellgren és Gränse együttesen. A többi fejezeteket egy-egy neves skandináv orthodontista írta. Még a leglassabban haladó tudományágat összefoglaló munka sem szokott sikeres lenni, ha sok a szerzője, mert mindegyik beleviszi témakörébe szubjektív meglátásának eredményeit is. Fokozottan érvényes ez a megállapítás olyan forrongásban lévő, aránylag fiatal tudományágra, mint a fogszabályozás. Mégis sikerült ebben a könyvben a szerkesztőnek olyan egységes szempontok szerint egyeztetni a fejezeteket, hogy az olvasó nem is érzi, hogy nem egy szerző munkáját tanulmányozza. Az első fejezet az arc- és agykoponya születés előtti fejlődésével, a második pedig a születés utáni csontnövekedéssel foglalkozik. Különösen ez utóbbi igen érdekes, mert feltárja azokat a nehézségeket, amelyek a növekedés mérésének útjában állnak az állandóan változó csont, illetve mérőpontok reciproc változása miatt. Külön fejezet tárgyalja a tej- és maradó fogazat kifejlődését. Kitűnő ábrákkal illusztrálva foglalkozik a negyedik fejezet a nyelés befolyásával a fogszabályozási rendellenességekre, különös tekintettel a nyelv szerepére. Röntgenogramokkal illusztrálja egy fejezet a beszédközben kialakuló állkapocs-helyzeteket. Nagy teret szentel a könyv az arc- és agykoponya egymáshoz viszonyított helyzetének és az élet folyamán beálló változásoknak. Az etiológiára vonatkozólag az orthodontisták előtt ismert tényezőket sorolja fel. Saját vizsgálataikból közölnek szép morphológiai képeket, mikrofotogrammokat a különböző készülékekkel és erőhatásokkal végrehajtott fogelmozdulások parodontális reakcióiról. Fogszabályozásra mindenféle készüléket felhasználnak, fixet és kivehetőt, rugósat és csavarerővel működőt és nagyjában azonos eredményekről számolnak be, ha az indikációt kellő gondossággal állították fel. Minden fejezet végén irodalomjegyzék szerepel, amelyekben elsősorban saját közleményeiket sorolják fel, de elég bőven idéznek az angolnyelvű ős német irodalmi adatokból is. A könyv képanyaga bőséges és igen jó technikával készült, egyébként is a könyv kiállítása minden tekintetben elsőrangú. Különösen feltűnik, hogy a szövettani képek reprodukciói a papír minőségének kitűnő volta miatt még nagy nagyításban is jól érvényesülnek. A McGraw—Hill kiadóvállalat szépet alkotott. Prof. Varga István M. K. Hine : Review of dentistry. Questions and answers. (Fogászat kérdésekben és feleletekben.) 576 oldal, III. kiadás, 1961. Kiadó : C. Y. Mosby St. Louis. Ára : $ 9,— Harmadik kiadásban jelent meg ez a — nálunk tulajdonképpen „szigorlati puska” szerepének megfelelő — terjedelmes könyv. A fogászat és határterületeinek tárgyait 23 csoportba (nem szívesen használom e célra a fejezet kifejezést) osztja a könyv és rövid vizsgakérdések és feleletek alakjában tárgyalja. Hine, az indianai egyetem dékánja és professzora szerkesztette a könyvet és 30 szerzőt sorol fel, akik az egyes kérdéseket megválaszolták. Köztük sok nálunk is ismert név szerepel, mint Sv. Mead, H. Sicher, К. H. Thoma és az előző kiadásokban Orbán és Weinmann. Ez utóbbiak csak a két kiadás között bekövetkezett haláluk miatt maradtak ki a szerzők listájából. Anatómiával kezdődik a tárgykörök sorozata. Egy-két kérdést idézek, hogy olvasóim fogalmat alkothassanak a könyv szelleméről. Az első kérdés : „Mi a fogászati anatómia'!” Felelet : A „fogászati anatómia tudományág, amely a fogak struktúrájának, kontúrjainak morphologiájával, egymáshoz való viszonyukkal és közvetlen környezetük leírásával foglalkozik”. Üjabb kérdés : Mi a Trismus? „Trismus az állcsont izmainak spastikus állapotát jelenti, amely azt okozza, hogy a fogsorok mereven záródnak”.
