Fogorvosi szemle, 1962 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
KÖNYVISMERTETÉS 23 E példák után csak felsorolom a 23 kérdéscsoportot : anatómia, kémia, szövettan, mikrobiológia, élettan, gyógyszertan, kórtan, táplálkozástan, fogászati anyagok, diagnosis és kezelési terv, röntgenologia, sebészet, gyermekfogászat, orthodontia, szájhygiene és profilaxis, foglazulás, szájbetegségek, konzerváló fogászat, a fogból betegségei és gyógyításuk, prothetika, jogszolgáltatás, praxis-adminisztráció és ethika és végül a fogászat története. Ötven oldalas index egészíti ki a könyvet. A csoportosított felsorolás támpontot ad arról, hogy az amerikai fogorvosképzés milyen alaptudást kíván meg a hallgatóktól. A könyv átlapozgatása után az az érzés alakult ki bennem, hogy nálunk talán elmélyültebb az elmélet, náluk nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlat. Mindenesetre nagyon megkönnyíti a szigorlatra való készülést egy ilyen kérdés-felelet forma, de nem hinnénk, hogy előnyös volna hasonló könyv szerkesztése diákjaink szempontjából. Inkább a vizsgáztatók használhatnák fel kérdéseik feltételekor. A könyv kiállítása szép, papírja azonban nem is közelíti meg a Mosby által megszokott minőséget. Ennek oka bizonyára az, hogy nincsenek ábrák. Előnye még a könyvnek használhatóság szempontjából a kéthasábos szedés és az, hogy az egyes kérdések „kövér” betűkkel vannak szedve, a feleletek pedig normálbetűkkel. Az összefoglaló kérdéscsoportok címei „különleges kövér” betűkkel vannak kiemelve. Prof. Varga István Edward C. Dobbs : Pharmacology and Oral Therapeutics. (Gyógyszertan és a szájüregben alkalmazott gyógykezelés.) Mosby, St. Louis. XII. kiadás.” 578 lap. Ára $ 10,— (kötve). Ha a tanulók és gyakorló fogorvosok számára írott tankönyv immár 12. kiadását éri meg, az minden dicsérő szónál többet mond ; azt mutatja ti., hogy valóságos igényt elégít ki adequat módon. Különösen nagy jelentőséget tulajdoníthatunk egy tankönyv 12. kiadásának ott, ahol ugyanarról a tárgyról egymással konkurráló kiadók különböző szerzők müveit adhatják — s adják is — ki. Ilyen körülmények között Dobbs tankönyvét a referens eleve azzal a tudattal vette kezébe, hogy standard művet olvashat. A közel 600 oldalas könyv olvasása közben az előlegezett bizalmat mindenütt igazoltnak látta. Dobbs műve valóban olyan tankönyv, amely méltán éri meg 12. kiadását ; olyan könyv, melyhez hasonlót a mi fogorvos-hallgatóink számára is kívánnánk. E könyvben ugyanis a gyógyszertant alapdisciplinaként tárgyalja a szerző — anélkül azonban, hogy a fogorvos számára kevésbé fontos részeit elaprózva ismertetné. Ezzel ellentétben mindent megtalálhat a könyvben a leendő és a gyakorló fogorvos azon felül is, amire a mindennapos fogorvosi gyakorlatban csakugyan szüksége van, arról is, ami a gyógyszertan egészének megértéséhez elengedhetetlen. Helyes képet nyert erről a fontos elméleti tantárgyról, annak terjedelméről, módszereiről, egész anyagáról. Igen szerencsésnek tartom a könyv bevezető részeit, amely a gyógyszerekkel és receptúrával általános szempontból foglalkozik és e kérdések forensicus és legalis vonatkozásait kellő részletességgel tárgyalja. Amit ezzel kapcsolatban mintegy 60 oldal terjedelemben, két fejezetben elmond, mind olyasmi, amit a fogorvosnak csakugyan tudnia kell. A következő fejezetekben a központi idegrendszer stimulatorait, az autonom idegrendszerre ható szereket, a légzőszerveket befolyásoló gyógyszereket, a keringésre ható szereket, a vért befolyásolni tudó anyagokat, a száj és a gastro-intestinalis csatorna pharmakológiáját, az urogenitalis rendszer, az akaratlagos és akaratlan izomzat, a bőr és nyálkahártyák gyógyszereit tárgyalja. Külön fejezetet képeznek a diéta terápiás hatásai. A következő fejezetekben kerül sor az általános érzéstelenítek, a hypnoticumok, sedativumok és a modern nyugtatók, az analgeticumok, valamint a helyi érzéstelenítők részletes tárgyalására. A hormonok és fermentumok, valamint a biológiai termékek külön-külön fejezet tárgyát képezik a helyileg ható anti-infectiv szerekhez, valamint a chemotherapeuticumokhoz és antibioticumokhoz hasonlóan. Külön fejezet foglalkozik a fizikális terápiával is. Az utolsó fejezetben végül áttekintést ad különleges fogorvosi használatú szerekről — így egyrészt a személyi szájápolásra szolgáló szerekről, másrészt a fogorvos által különböző kórállapotokban rendelendő szerekről. E gyógyszertan-tankönyv tartalmilag a klasszikus gyógyszertant oktatja — időszerűen, a fogorvos szükségletéhez mérten. Ezzel magyarázható, hogy 1909 óta meg tudja tartani helyét a „könyvpiacon”. Az új kiadás (tanulmányozása is azt mutatja, hogy ennek is az előző kiadásokhoz hasonló sikere lesz, amit referens nemcsak a könyv szerzőjének és kiadójának kíván, hanem a fogászati szakma egészének is —- annak érdekében, hogy szakmánk művelői a gyógyszertant ismerő, értékelő, a gyógyszergyárak reklámját értelmes kritikával megbíráló orvosok legyenek. Prof. Adler Péter (Debrecen)
