Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
VENA FACIALIS THROMBOPHLEBITIS 13 mint a kórokozók rezervoárjából kiáramló bakteriális embolusok szétterjesztik a fertőzést az egész szervezetben, a különböző szervekben és szövetekben gennyes staphylococcus áttétek képződnek. Ilyenkor a betegség septicopyaemia jellegét viseli. Ez manapság is igen veszélyes prognosisú betegséget jelent. Előfordul, hogy a visszérgyulladás periphlebitist is okoz, majd lokális beolvadás folytán abscessust képez. Az így keletkezett infraorbitalis vagy retrobulbaris tályog sebészi megoldást, feltárást követel. Végül pedig az arcvéna gyulladásos folyamata a szemvénákra is kiterjedhet és az ártalom rajtuk át a sinus cavernosusba juthat. Ha már a szemvénák is thrombotizáltak, igen tünetdús kép áll elő, mert avenae opthalmicae elzáródása következtében zavart szenved a szemteke, a szemhéjak és a szemizmok vénás vérének elvezetése. A pangás jeleként a szemhéjak megduzzadnak, kivörösödnek, chemosis és ptosis jelentkezik, exophthalmus jön létre, sőt pangásos papilla is felléphet. Mindez a lokális keringési zavar következménye. Ha a szemen látható pangásos jelenségeken kívül neurológiai tüneteket, elsősorban mydriasist veszünk észre a szemmozgások korlátozottsága mellett, ez már a sinus cavernosus thrombosisára gyanús jel. A sinus cavernosus thrombosisára jellemzően ugyanis először optalmoplegia interna, majd ophthalmoplegia externa, végül a teljes szemizombénulás állapota is bekövetkezik. A szemmozgató idegek bénulásának ilyenkor az a magyarázata, hogy a n. oculomotorius, a n. trochlearis és a n. abducens a sinus cavernosus durakettőzetében haladnak, s így exponált helyzetük folytán elsőként vannak a gyulladás ártalmainak kitéve. Laesiójuk nyomán pedig szemizombénulás jön létre. A sinus cavernosus thrombosis jellegzetes képéhez kétoldali és igen kifejezett exophthalmus tartozik. Az exophthalmus oly nagyfokú lehet, hogy a duzzadt szemhéjak nem tudják zárni a szemrést és ennek következtében a szaruhártya kiszárad. A thrombotizált sinus az ép oldali szem keringését is akadályozza. A szemgolyók kétoldali protrusiója ezáltal jön létre. Míg azonban a vena facialis anterior felől terjedő fertőzések mindig maguk után vonják a pangásos szemtüneteket, addig az esetek más részében, ha a sinus petrosusok felől ered a noxa, ezek a szemtünetek hiányoznak. Ezt a jelenséget úgy magyarázzuk, hogy a hátulról jövő fertőzéseknél az ép és átjárható elülső arc véna elvezetheti a szemteke vénás vérét, s így nem fejlődnek ki a szemen a pangás tünetei. Az eseteknek kb. 25%-a ilyen. A sinus cavernosus falát, a többi agyi sinus falához hasonlóan, a dura 4. ábra. A sin. cavernosus vázlatos rajza (Rejtő ábrája)
