Fogorvosi szemle, 1960 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1960-04-01 / 4. szám
100 HETESSY GYÖRGYNÉ DR. „A” hypovitaminozis esetén, — a kísérlet 25—30. napján, — a dohányfüstnek kitett felületeken : epithelialis hyperplaziákat, a basalis sejtrétegben keratinizáciot és a coriumban kereksejtes beszűrődést találtak. Még szembeszökőbb volt a proliferativ elváltozás és gyulladás a ,,B” vitamin-komplexum hiányában. Ez esetekben már a 16. kezelési napon : epithelialis hyperplasia, parakeratozis, a basalis membrán interruptioja, a coriumban több epithelialis sejtfészek és gyulladásos infiltratio volt látható. Megjegyzendő, hogy az állatoknak kísérleteikben csak az egyik fülét és a száj nyálkahártyáját kezelték dohányfüsttel, a másik fül bőre kontroliképpen szerepelt. Ezekben a kísérletekben a vitamin, főleg а В vitamin komplexum anticarcinogenként szerepel. Anticarcinogénnek az olyan anyagokat nevezzük (Crabtree), amelyeket együtt adagolva a carcinogénnel, gátolják a tumor növekedést és megnövelik a latens periódust. Melczer kísérletsorozatai is alátámasztják ezt a felfogást. 0 ugyanis azt találta, hogy ,,B, ” és ,,B2”-ben gazdag táplálékok egerek kísérleti kátrányrákját hátráltatják, illetve növekedésében akadályozzák. Mindezen kísérletek azon jogos következtetésre adnak alapot, hogy sem a dohány extractumai, sem a dohányfüst önmagában nem elég a malignitás kifejlődéséhez, hanem egyéb tényezőkkel, pl. valamely co-carcinogénnel (cholesterol) kell együtthatnia, vagy valamely anti carcinogen anyag hiányának kell fennállnia (riboflavin) ahhoz, hogy az epithelium malignitásra gyanús proliferaciot mutasson. Általában el kell fogadnunk azt a magyarázatot, hogy daganatos megbetegedéseknél igen fontos tényező a szervezet dispoziciója, amelyhez csatlakozik a külső izgató inger. Ezzel magyarázható, hogy egyik dohányos egyénnél létrejön leukoplakia, stomatitis nikotinica, stb., a másiknál nem. A carcinogénekkel igen közeli kémiai rokonságban állnak, — a szintén sterin származékú, — nemi hormonok. Hatásuk a daganatképződésre számos kísérletben bebizonyított. Loeb szerint oestrogen anyagok jelenléte feltétele a daganatképződésnek. Hatásmechanizmusuk még tisztázatlan. Kérdéses, hogy mint ,,endogencarcinogének”, kémiai szerkezetük miatt bizonyulnak-e hatásosnak, amint azt Sábád szovjet szerző feltételezi; vagy belső secretios functi ójuknak van jelentősége. Egyes hypothezisek szerint a nemi hormon nagy mennyisége hypercholesterinaemiát hozna létre és így hatna a fentebb vázolt cocarcinogen módjára. A kémiai történések tehát még ismeretlenek, de daganatképző hatásuk igen sok szervben bebizonyított. így megfigyelték hatásukat a szájnyálkahártyára is. A felületes epithelialis rétegben hyperkeratinizaciót, a str. spongiozumban epithel gyöngyöket és a subepithelialis kötőszövetben gyulladásos beszűrődést okoznak. Seymoor és Kreshover a már előbb említett egérkísérleteikben olyan állatcsoportot is kezeltek dohányfüsttel, ahol előzőleg castratiót, illetve gonadectomiát végeztek. E kísérlet eredménye az volt, hogy az ilyen állatoknál 80—100 napi kezelés után sem kaptak egyéb szöveti elváltozást, mint némi oedémát a kötőszövetben. A teljesség kedvéért még egy tényezőt kell megemlítenünk, bár az irodalmi adatok e téren inkább csak hypotheziseket tartalmaznak. Ez pedig a „műanyag” -prothezisek hatása a szájnyálkahártyára. Itt elsősorban a műgyanták nyálkahártyát izgató kémiai hatására gondolunk, bár a mechanikai inger sem elhanyagolható tényező. Kémiailag a polimerizatum kiindulási anyaga az
