Fogorvosi szemle, 1960 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1960-04-01 / 4. szám
SZÁJÜREGI CARCINOMÁK 101 acetylen, a monomer pedig metacrylsavas methylaester, melynek szövetizgató hatását sokan figyelték meg és írták le (pulpa necrosis, stomatitis prothetika). Pendleton végzett polimerizatumokkal — Chicagóban — kísérletsorozatot. Histologiailag feldolgozta 126 egyén száj nyálkahártyáját (a palatum, a tuberek és a gerinctájékról), akik 6 hónaptól—több évig prothezist viseltek. A vizsgáltak életkora 33—75 éves volt, vegyesen férfiak és nők. Kontroliképpen fogsort nem viselő egyének nyálkahártya-metszete szerepelt. Megállapította, hogy főleg a prothezist viselőknél keletkezik : elszarusodott és parakeratotikus, megvastagodott nyálkahártya és infiltrált subepithelialis kötőszövet. Egyes esetekben, a régóta fogatlan egyének nyálkahártyája is mutatott, — fogsorviselés nélkül is — bizonyos elváltozásokat: akantozist, hyperplaziát, oedemát és gyulladásos infiltratiot. Pozitív következtetést ebből levonni nem szabad, de a klinikai tapasztalati tényekkel egybevetve nem lehet — további alapos vizsgálatok nélkül — e megállapítások felett napirendre térni. A műanyagok kémiai tulajdonságainak, esetleges carcinogen voltának vizsgálata világszerte folyik. Többen megemlékeznek olyan állatkísérletekről is, ahol egyes műanyagfonalak bevarrása, az állat testében malignus burjánzást indított meg. Hammer olyan vizsgálatokról számol be, amelyekben különböző műanyagokat implantált. Egyedül a Supramid nevű műanyag mutatott szövettanilag bizonyított cancerogen hatást, nemcsak a kötőszövetben, hanem a közelében levő csonton is. Referátumunkban még a kemoterápiás-gyógykezelés néhány szempontjával kell foglalkoznunk, kiemelve azokat, melyeket a szájüregi carcinomás elváltozásoknál igyekeztek és igyekeznek felhasználni. Az elmúlt évtizedben, — az infekciozus betegségek kemoterápiás kezelésein felbuzdulva, — a kutatók nagy reménységeket fűztek a daganatok hasonló gyógyítási lehetőségeihez. Ezek a kísérletek még experimentális stádiumban vannak, de a cél eléréséhez nagy reményekre jogosítanak. Dodds a rákgyógyító kemoterápiás anyagokat két csoportra osztja : 1. általánosan, az egész szervezetre ható szerekre és 2. cytostatikus hatású anyagokra. Az első csoportba tartoznak : a hormonok, az antibiotikumok, a bacteriumtoxinok, a vírusok, a gombafélék hatóanyagai stb. Ezek közül a legkülönbözőbb szervek daganatainál a hormonkezeléssel érték el a legjobb eredményeket. Megkísérelték experimentálisán szájüregi daganatoknál is alkalmazni, így Thoma leukoplakiánál. Ilyenkor az oestrogénnek állítólagos desquamáló hatása lenne. A második csoportba tartoznak a cytostatikus hatású anyagok, amelyek a daganatsejtekre közvetlenül hatnak. Ezek többnyire sejtmérgek, amelyek — feltételezés szerint — a sejtmag nukleoproteinjével lépnek vegyi összeköttetésbe. Ilyenek : a colchinin-féleségek, achrydinfestékek, urethan, a mustárszármazékok, fémsók, lázkeltő anyagok. A szájüreg praecarcinomás és carcinomás betegségeinél e szerek általában nem használatosak. Külön említést érdemelnek, az irodalomban oly sokat emlegetett vitaminokkal történő gyógyítási kísérletek. Több kutató, köztük Schneider és Rizisi mutattak rá a száj nyálkahártya elváltozásokkal kapcsolatosan az ,,A” vitaminhiány jelentőségére. Feltételezésük szerint az „A” hypovitaminozis praecancerozist hoz létre. Me. Garrison, Givron, és Wohlbach „A” vitamin adagolás hatására nyálkahártya hyperkeratozisok gyógyulását tapasztalták. Mai gyakorlatunkban is, hasonló ese
