Fogorvosi szemle, 1960 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1960-05-01 / 5. szám
134 ÁLGYAYNÉ GYÖRGY IZABELLA DR. 1. Állcsontorthopediai anomáliának. Ezek a dysmorphiák (Gerlach) vegyes fogazatban alakulnak ki leggyakrabban. Kiváltó tényezők a fogak szuvasodása, szétesett, alacsony molarisok, korai fogeltávolítás, rossz szokások, amelyek közé tartozik a száj légzés és a reflexszerű rossz nyelés. A kórképet tehát káros külső mechanikai hatás okozza és annak következtében megváltozott izomműködés tartja fenn. A frontmélyharapást, amely az anomáliával együtt alakult ki, szintén a funkció tartja fenn és fokozza (10. a, b ábrák). 2. Alkati eltérések is gyakran együtt járnak mély harapással. Idesoroljuk az állcsontok öröklött eltérő formaalakulását, a dysplasiákat (Gerlach) és a parodontalis elégtelenséget. Az állcsontok dysplasiáját az apikalis basisok aránytalansága okozza. A hiba vagy a maxilla vagy a mandibula test kialakulásában van vagy pedig mind a kettőben felismerhető. Maxilla dysplasiák képe szorosan összefügg a 5. ábra. Mélyharapás, teljes fordított fogsorzáródással 7. ábra koponya basis csontok fejlődésével és a felsőállcsont suturák eltérő csontosodási sorrendjével. Hyperplasiánál a fedőharapás képét látjuk, hypoplasiánál a pseudoprogeniát, fordított frontfogzáródással, rövid felső ajakkal és beesett orralatti résszel. Mandibula hyperplasiánál a különböző progeniás képet, hypoplasiánál pedig lecsapott állat, madárarcszerű kinézéssel (11. a, b, 12. a, b, 13. a, b, ábrák). A dysplasiás anomáliáknál fennálló frontmélyharapás nehezen korrigálható. Ennek oka, hogy a szabálytalanság kialaktdásánál az öröklött faktor dominál, gyakran együtt fordul elő distalis fogsorzáródással s végül
