Fogorvosi szemle, 1960 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1960-04-01 / 4. szám
124 KÖNYVISMERTETÉS KÖNYVISMERTETÉS S. Rauch: Die Speicheldrüsen des Menschen. (Az emberi nyálmirigyek). G. Thieme, Stuttgart kiadása 1959. Ára kötve : DM 79.— 507 old. 227, részben színes ábrával. Álig van az orvostudománynak olyan sokat kutatott és ehhez képest bizony kevés eredményt felmutató területe, mint a nyálmirigyek normális és patológiás viszonyai. Rauch neve jól ismert mindazok előtt, akik a nyálmirigyek anatómiájával, élettanával és kortanával foglalkoznak. E téren elévülhetetlen érdemei vannak. Könyvében szinte mindazt összefoglalva tárgyalja, amit a szakirodalomban a nyálmirigyekről közöltek. Ez nagy értéket jelent e kérdéssel foglalkozók számára, de egyúttal némi hátrányt is. A végtelen adathalmaz között elvész Rauch egyéni véleménye. Emiatt lexikális jellegű, de színtelen olvasmánnyá válik a könyv. Mégis hasznára lesz majd a nyálmirigyekkel foglalkozó tudományágnak, mert bizonyára ösztönzően fog hatni e terület kutatóira. Rengeteg munkát takarít meg nekik, mert minden részletre vonatkozó tájékoztatást kiolvashatnak belőle, egészen a legutolsó év eredményeiig. Különlegesen érdekesek Rauchnalc a szövegbe beleszőtt saját vizsgálatairól szóló ismertetései. A könyv első része a nagy és apró nyálmirigyek anatómiájával, fejlődéstanával és szövettanával foglalkozik. A második részben a nyálmirigyek élettani vizsgálatai foglaltatnak : metodika, és eredmények egyaránt. Elsősorban a fő funkció, a nyálelválasztás ismertetése és ennek kapcsán a nyálvizsgálatok. De tárgyalásra kerülnek a még kevéssé tisztázott többi működések is. így az excretoriás, a dentotrop, a hormonális és fertőzésellenes funkciók. A harmadik rész a patológiáé. Gyulladások, anyagcserebetegségek, daganatok, nyálkövek, fejlődési rendellenességek egymásután kerülnek sorra. Kár, hogy ebben a tekintélyes terjedelmű könyvben alig jutott hely a klinikumnak. Kevés a diagnosztika. Mindössze 12 oldalnyi hely maradt a nyálmirigybetegségek diagnosztikájának tárgyalására és ebben az anamnézistől a sialographiáig és az egyéb diagnosztikus módszerek technikájáig minden bennfoglaltatik. Természetesen ilyen kis terjedelem mellett csak vázlatos diagnosztikai áttekintést nyújthatott a szerző. Hasonló a helyzet a nyálmirigybetegségek gyógykezelésének ismertetésében is. A gyógyszeres, a fizikális, a sugaras és sebészi terápiára is összesen csak 14 oldal jutott. E mellé a bőséges elméleti kötet mellé úgyszólván kívánkozik hasonló terjedelemben megírt és a klinikummal foglalkozó második kötet. Minden fejezet végén betűrendbe szedett irodalom ismertetés van, mely szinte minden munkát felsorol, amely e tárgykörben megjelent. És ez igen hasznos a témával foglalkozóknak. Még célszerűbb lett volna, ha az irodalmi felsorolásokban nemcsak a szerző neve és a közlemény megjelenési helye, hanem a cikk címe is szerepelne. A könyv kiállítása elsőrendű. Papírja, tipográfiája, ábrái, kötése, mind mintaszerűek és a kiadó G. Thieme cég rendkívüli bőkezűségéről tanúskodnak. Varga István dr. Bulls A.: Zahnkaries, Speichel und Schwangerschaft. Barth, Leipzig, 1959. VIII. 205 oldal. A „Sammlung Meusser” 42. füzeteként jelent meg ez az érdekes monográfia, amely a címében jelzett, sokunk által részben eldöntöttnek vélt kérdésekkel foglalkozik. így különösen honi vonatkozásban a fogszú és terhesség kapcsolatát illetően egyértelműen negatív a vélemény ; ezzel szemben Buhs saját vizsgálatai alapján bizonyítani véli, hogy a terhesség a fogszuvasodást igen nagy mértékben elősegíti. Buhs szerint e kérdés eldöntésére csak terhesek ismételt vizsgálata alkalmas a terhesség két különböző időpontjában ; ő maga a második világháború idején Németországban végzett ilyen vizsgálatokat. Vizsgálati anyaga 29 nullipara és 50 különböző korú terhes, akiket 2—2 ízben vizsgált, 2 hónap időközben. Amíg a nulliparakon átlagosan 0,31 fogfelület betegedett meg ennyi idő alatt szúban, addig a terhesek csoportjában az átlagos kárieszszaporulat ez idő alatt 3,32 volt. E lelet szerző leírása szerint részére is meglepő volt, mert ő is abból a feltevésből indult ki, hogy a terhesség nem befolyásolja a fogszút. Buhs vizsgálati anyaga bizonyos szempontból teljesen egyedülálló, ti. vizsgálatait a háború negyedik évében folytatta, midőn a német polgári lakosság élelem-ellátása messze a nemzetközileg elismert standardok alatt volt ; a terhesek bizonyos töbletet kaptak hivatalosan is, de nyilván — ennek lehetőségét Buhs is elismeri — a hivatalos út megkerülésével (a fekete piacon keresztül) is. Referens őszintén szeretné, ha többé soha senki nem jutna abba a helyzetbe, hogy Buhs adatait hasonló körülmények között ellenőrizhesse. így ezeket az adatokat oly értelemben lehet
