Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-02-01 / 2. szám
40 ORAVECZ PAL DR, szoptatnak, amíg szülési szabadságuk tart. Л falusi asszonyok inkább ráérnek és 9 hónapon túl is szoptatnak, ami a legtöbbször felesleges és hátrányos, mint azt statisztikánk is igazolja. Megállapíthattuk tehát, hogy az anyatejnek a caries szempontjából is bizonyított jelentősége van, ha a csecsemő azt legalább 7 hónapig kapja. Külön kell foglalkoznunk a csertői állami gyermekotthonban végzett vizsgálataink eredményeivel, ahol az összes kutatott problémánkra megtaláltuk az elfogadható, az értékelhető és bizonyítható választ. A szigetvári óvodások vizsgálata során dr. Nagy Gyula iskolafogorvos hívta fel figyelmünket azon meglepő észleletére, hogy a Szigetvártól mintegy 6 km-re fekvő kastélyban elhelyezett csertői állami gyermekotthon 87, ottnevelt 3—4—5 éves gyermekénél feltűnően kevés cariozus fogat talált. Míg a szigetvári járás 190 óvodás gyermekénél: 63,6% a caries frequentia, addig Csertőn csak 14% ; továbbá, míg a szigetvári 79 óvodásgyermeknek 254 cariozus foga van, addig a csertői 87 gyermeknek összesen csak 25, tehát az előbbinek mintegy csak */,,re. Felkért, hogy a gyermekotthonban, ahol az ott nevelt gyermekek többnyire ún. „lelencek” és így minden anamnesztikus adatuk hiányzik, magam is ellenőrizném a vizsgálat eredményeit és igyekeznénk e kedvező fogászati lelet magyarázatát megtalálni. A csertői állami gyermekotthonban az összes gyermekek fogait ismételten tüzetesen átvizsgáltuk és az eredmények pontosan megegyeztek az iskolafogorvos közölt adataival. A gyermekeket dr. Linka Zoltán, pécsi gyermekklinikai orvos általános gyermekgyógyászati szempontból is megvizsgálta és megállapította, hogy a gyermekeknek mintegy fele teljesen egészséges, jól fejlett, másik fele azonban gyengébb konstituciójú, anémiás, exsudativ típusú, a rachitis sok megmaradt jelét mutatja, feltűnő sok köztük az idiota (10%). Általános orvosi ellátásuk és ellenőrzésük — sajnos — gyenge és nem kielégítő. A gyermekekre vonatkoztatva csak kevés és hiányos anamnestikus adat állt rendelkezésünkre. A gyermekotthonban 87 gyermeket nevelnek, akik 3—4—5 éves korúak. A iegkülönbözőbb helyről kerültek oda és 1—2—3 éve vannak az otthonban. A legtöbb gyermek pontos születési idejét és származását sem tudja a vezető tanítónő, aki 12 gyermekgondozónővel együtt neveli a gyermekeket egy gyönyörű, árnyas parkban fekvő kastélyban. Nem tudják, melyiket nevelték anyatejen és azt sem, hogy csecsemő korukban milyen betegségeken estek át. Miután az egészséges és krónikusan beteg, satnya gyermekeknek egyaránt majdnem teljesen ép a fogazata, felmerült az a kérdés, hogy mi lehet ennek az oka ? Mert ugyanakkor azt találtuk, (vizsgálta : dr. Linka Zoltánné, egyet, fogklinikai gyak.), hogy Csertő község iskolásgyermekeinek fogazata éppen olyan fokú szuvasodást mutat, mint a szigetvári és szigetvár-járási óvodásoké. Anamnesztikus adatok hiányában igyekeztünk a külső körülmények tüzetes vizsgálatával megkeresni és megmagyarázni a feltűnően jó fogászati leletek okát. A vízminták, melyeket Csertőn az iskola, a falu, a gyermekotthon kútjaiból néhai dr. Straub János vizsgált, mind csak a legalsó, elfogadható fluorértékhatárt mutatták (250 gamma/liter), így az ivóvíznek nincs szerepe a kitűnő fogászati leletekben. Sikerült azoxrban további vizsgálódásaink során oly adatok birtokába jutnunk, amik kellő magyarázatát adják a gyermekek feltűnően ép fogazatának : 1. Megkaptuk a gyermekek egyheti étlapját, mely azt igazolja, hogy a gyermekek tápláléka bőségesen tartalmazza mindazt, ami tökéletes testi
