Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-06-01 / 6. szám
1959. június TjII. évfolyam 6. szám fEHtWW "x. fZ*G' FOGORVOSI SZEMLE FELELŐS SZERKESZTŐ: VARGA ISTVÁN dr. SZERKESZTETTÉK: 1908-1925 KOKMÓf Zl ZOLTÍXdr.. 1925 19,(1 Prol. 4SRKLLI Cl SZT.*~V Közlemény a Budapesti Orvostudományi Egyetem Fizikai Intézetéből Rádioizotópok a stomatológiában írta : TARJÁN IMRE dr. egyetemi tanár A rádioizotópok felfedezése új utakat, új lehetőségeket nyitott meg a kutató és gyakorló orvos számára egyaránt. A stomatológiában a főbb alkalmazási területek az anyagcsere- és a permeabilitási vizsgálatok. Jelen dolgozat célja kettős : egyrészt értékelni kívánjuk a rádioizotópok alkalmazásának jelentőségét az említett területeken, másrészt pedig rövid összefoglalást kívánunk adni az eddig végzett lényegesebb vizsgálatokról. Anyagcsere vizsgálatok A szervezetbe bejuttatott rádioizotópok biokémiai és fiziológiai szempontból gyakorlatilag úgy viselkednek, mint a szervezetbe már beépült közönséges izotópok. A rádioizotópok azonban sugárzásuk révén megkülönböztethetők a közönséges izotópoktól. Éppen ezért beszélünk jelzett atomokról, molekulákról, ionokról. Sugárzásuk mindenkor elárulja helyüket, így vándorlásuk anatómiai, szövettani, fiziológiai, biokémiai szempontból egyaránt követhető. Elvileg új módszerről van szó. amelynek segítségével a szervezet anyagcseréje finomságaiban is egyszerűen hozzáférhető. Elvileg nem jelent újat, gyakorlatilag azonban mégis jelentős az a körülmény, hogy a rádioaktív vizsgálati eljárások igen érzékenyek. A rádioaktív sugárzások révén nagyság-rendekkel kisebb anyagmennyiségek is kimutathatók, mint a legérzékenyebb kémiai eljárásokkal. Az anyagcserevizsgálatokban általában olyan kis anyagmennyiségekkel dolgozhatunk tehát, amelyek a fiziológiás viszonyokat nem zavarják meg. Mindez nem jelenti azt, hogy az anyagcserekutatásban a rádioizotópok alkalmazása csupa új eredményre vezetett és a klasszikus eljárások ismerete és alkalmazása mellőzhető. Azt azonban túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a rádioaktív indikátor módszer egyszerűsége, pontossága, „eleganciája” olyan előnyöket jelentenek, amelyeket a korszerű kutatás nem mellőzhet. A stomatológia terén főleg foszfor, nátrium, kálcium, stroncium, jód izotópokkal végeztek anyagcserevizsgálatokat. Perorálisan, vagy parenterálisan bevittek az állat szervezetébe (a vizsgálatokat főleg patkányokon és macskákon végezték) radioizotópot és a bevitel után különböző időpontokban megvizsgálták a bevitt izotóp eloszlását a fogakban (külön a cementben, a dentinben, a zománcban stb.), nyálban, csontokban stb. Ezeket a vizsgálatokat elvégezték a fog és csontok kialakulásának, fejlődésének, a kalcifikációnak különböző stádiumában és kialakulásuk után normális és kóros (pl. pulpa
