Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-05-01 / 5. szám
132 DR. SZTRILICH PÁL szakorvosoknál tapasztalták, hogy vizsgálat közben puszta kézzel is benyúltak a sugárba. Néhol a filmet nem ólomládában tárolták, s ezzel komoly anyagi kárt okoztak a népgazdaságnak. Idők folyamán a megengedett sugáradagot egyre alacsonyabbra szállítják le. Jelenleg nálunk 0,3 r a levegőben mért sugárdózis, de az 1956-os Vili. (Mexico City) Nemzetközi Kongresszus megállapításai már sokkal szigorúbbak (40). Ezek szerint egy személy nem kaphat többet, mint 0,3 remet hetente, 3,0 remet negyedévente, 5,0 remet évente, 50,0 remet 30 éves koráig, 50,0 remet minden további tíz évben 30 éves korán túl. Megállapítják, hogy célszerű, ha a heti megengedhető maximális dózist ne 0,3 remben állapítsuk meg, hanem 0,1 rém-re csökkentsük. Láttuk tehát, hogy az általános röntgenológiát milyen behatóan foglalkoztatja a sugárártalom kérdése. A szigorú előírások ellenére mégis akadnak hibák, másrészt folyamatosan leszállítják az orvosokat, asszisztenseket fenyegető „megengedett” dózisokat, az ún. toleranciadózisokat. Bár ez a „megengedett” sugárártalom az egyénben magában talán nem okoz észrevehető károsodást, azonban genetikus szempont-ból a legkisebb sugáradag is károsodást hozhat létre. Ez vonatkozik orvosra, asszisztensre, betegre egyaránt (Lénárt 86). Ez indokolja meg, hogy pontosan szemügyre vegyük a fogászati röntgenfelvételek sugárártalmának kérdését. A fogászati felvételek száma is emelkedik. A Budapesti Stomatológiai Klinikán (Sztrilich 8.) 1920-ban .......................................... 33 betegre 1 felvétel esett 1923-ban .......................................... 5 betegre 1 felvétel esett 1947-ben .......................................... 1 betegre 1 felvétel esett Jelenleg 1 betegre átlagosan 2 felvétel jut (Nitsche). A Szövetség utcai kórház-rendelőintézet fogászati osztályán (Simon) 6 betegre esik 1 felvétel. A Központi Stomatológiai Intézetben 6,4 betegre jut ugyancsak 1 felvétel. Az abszolút szaporulat mellett bizonyos fokú relatív szaporulat észlelhető, tehát nemcsak többen keresik fel a röntgen-osztályokat, hanem a röntgenosztályt felkeresők több fogat röntgeneztetnek. A Közp. Stomat. Intézet II. röntgenosztályát 4 év alatt 100 000 beteg kereste fel. Egy betegre 1 alkalommal esett 1955- ben ........ 1,452 felvétel 1956- ban ..................... 1,538 felvétel 1957- ben ..................... 1.565 felvétel 1958- ban ..................... 1,582 felvétel Ez az emelkedés másutt is észlelhető, Spear (15) Indianapolisban 20 fogászati röntgenezéssel foglalkozó fogorvos rendelőjét vizsgálta meg s megállapította, hogy egy-egy rendelő átlagos expozíciós ideje évi 2772 másodperc, azaz több mint 5000 r dózis. (432 beteg átlagosan 6 felvétellel, 2592 felvétel). Helytelen az a nézet, hogy a fogorvos az általános röntgenológiához viszonyítva elenyésző kis adagokkal dolgozik. Muth táblázatából közlünk néhány adatot (Görgényi 3.) melyből kiderül, hogy a fogászati dózisokat csupán a terhességvizsgálat lépi túl. Ennek oka részben az, hogy fogászati enorális felvételeknél nem használhatunk erősítő ernyőt.
