Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-05-01 / 5. szám
130 DR. SZTRILICH PÁL Az általános röntgenártalom megnyilatkozhat akut alakban, melynek ismert formája az ún. röntgen-csömör — röntgenkáter. A krónikus ártalom egyik tünete a fáradtság, álmosság s nem jellegzetes vérképromlás, melyet a röntgenosztályokon dolgozók nagyrészénél észlelhetünk. Idült ártalom a radiológusok megrövidült élete, Zsebők (1) a radiológusok életkorát 48 évre teszi. Warren (2) 28 000 orvosra alkalmazott statisztikája szerint az orvosok átlagos életkora 65,7 év, a radiológusoké ezzel szemben 60,5 év. A krónikus ártalmak legvégzetesebb kifejlődése a leukémia. A radiológusok közül tízszer gyakoribb a leukémia, mint a többi orvos közül (Ulrich és March 3). Abbat (3) arról számol be, hogy 13 000 röntgenbesugárzást kapott, Bechterewes beteg közül tízszer gyakoribb a leukémia, mint a besugárzásban nem részesült lakosság körében. A szervezetet ért sugárzást feloszthatjuk szomatikus ártalomra, mely magán az ártalmat szenvedőn nyilvánul meg, s genetikus ártalmakra, ha a röntgen vagy bármely más ionizáló sugárzás következményei az utódokban mutatkoznak meg. Az emberiséget létezése óta állandóan érik a természetes sugárzások, melyek mennyisége a gonádokra vonatkoztatva évente 70—170 milliremre becsülhető. A röntgensugárzás fizikai egysége a röntgen (jele : r). A röntgensugárzás biológiai egysége a rém („röntgen equivalent man” rövidítése). Ezen valamilyen ionizáló sugárzásnak azt a mennyiségét értjük, mely azonos feltételek mellett ugyanazt a biológiai hatást váltja ki, mint 1 r röntgensugárzás. Tehát röntgensugárzás esetén 1 rém egyenlő 1 r. Milliröntgen — egy ezred röntgen, mikroröntgen ennek ezredrésze, tehát 1 milliomod r. Az UNO bizottsága arra az eredményre jutott, hogy a gonádokat érő sugárzások messze túlnyomó része a röntgensugarak diagnosztizáló alkalmazásából származik. Ennek egyik oka az, hogy a röntgenvizsgálatok száma egyre nagyobb mértékben emelkedik. Angliában a röntgenvizsgálatok öt év alatt majdnem megkétszereződtek. Ebben az emelkedésben a röntgenezés nagyfokú fejlődése mellett még két tényező szerepel. Az egyik bizonyos „radiofilia”, ami a fejlődés fokán még visszamaradt népeknél is jelentkezik. így van ország, ahol a benszülöttek nem hajlandók magukat megvizsgáltatni, ha közben nem röntgenezik meg őket. A másik ok bizonyos orvosi polypragmasia és a test-rendszer túlsúlyra jutása, amikor kellő ok nélkül számos és szinte számtalan röntgenvizsgálatot végeztetnek el. Az UNO bizottság megállapítása szerint az emberiség elkorcsosodásának veszélye nélkül a gonádokat a népességre átszámítva mégegyszer annyi ionizáló sugárzás érheti, mint a természetes sugárzásból. A gonádokat érő mesterséges származású sugárzás a természetes sugárzás 1—3%-ára becsülhető. Ugyanakkor a röntgendiagnosztikából, a gonádokat érő besugárzás az egész népességre átszámítva Angliában és Németországban 22—25%-ra, az Egyesült Államokban és Svédországban 70—100%-ra tehető. Nyilvánvaló, hogy az emberiséget ez irányból fenyegető veszedelem kérdésével köteles foglalkozni mind a vizsgálatot kérő, mind a vizsgálatot végző orvos. „A gonádok ártalmait nemcsak a direkt sugárzás okozhatja, (pl. gyomorvizsgálatnál, mellkasvizsgálatnál) hanem secunder sugárzás károsíthatja
