Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-04-01 / 4. szám
116 KÁRPÁTI ENDRE szat új ágát a szájsebészetet akarja külföldön tanulmányozni. A Tanári Kar meg nem értése miatt azonban erre nem kerülhetett sor. Minden új iránt kitűnő érzéke van. Madzsar a röntgen fogászati alkalmazásának egyik hazai úttörője. Munkatársa, Salamon Henrik egyik munkájában így emlékezik vissza rá : „Madzsar a leguniverzálisabb képzettségű orvos a klinika valamennyi asszisztense között. Bámulatos gyors felfogása lehetővé teszi neki, hogy igen rövid idő alatt a legkülönbözőbb ismeretekbe játszi könnyűséggel beletanul.” Ä század elejének megélénkülő szellemi, társadalmi és politikai mozgalmai nem maradnak hatás nélkül Madzsar Józsefre sem. Politikailag a polgári radikálisokhoz áll legközelebb, de Szabó Ervinen keresztül kapcsolatai vannak a szocialistákhoz is és ideológiailag is vonzódik feléjük. Fokozódó társadalmi tevékenységéhez nagyobb lehetőséget biztosít, az egyetemtől való függőségének feladása. Ezért 1905 májusában megválik a Stomatológiai klinikától. Cikkei azonban még a későbbi években is olvashatók a fogászati szaklapokban. Madzsar az 1900-as évek elején meginduló magyarországi alkoholellenes mozgalomnak egyik vezéralakja. Az alkoholizmus ebben az időben a tbc. és venereás betegségek mellett egyike a legpusztítóbb népbetegségeknek. A kapitalista viszonyok közt az alkoholelleni küzdelem nem hozhatja meg gyümölcsét. Viszont felvilágosító munkával és a kérdés napirenden tartásával és bizonyos állami intézkedések kikényszerítésével némileg lehet enyhíteni ezt a társadalmi betegséget. Madzsar még klinikai működése idején bekapcsolódik az antialkoholizmus szervező és felvilágosító munkájába. Az orvosok körében több társával együtt megszervezi az Orvosegyesület Alkoholbizottságát ; még ezt megelőzően az Országos Közegészségügyi Egyesület Alkoholbizottságát 1903-ban. Egyike azoknak, akik elsőként hirdetik a szervezett antialkoholizmus szükségességét a munkásság körében. Madzsar egyik alapítótagja, az 1904-ben alakult Alkoholellenes Munkásegyesületnek. A következő évben az alkoholellenes egyesületek és csoportok országos lapját „Az Alkoholizmus”-t indítja meg Dr. Dóczi Imrével és Dr. Stein Fülöppel. A különböző szakszervezetekben Budapesten és vidéken igen sok felvilágosító előadást tart az alkohol ártalmairól. Éveken keresztül vezetője, a magyarországi alkoholellenes küzdelmekben nagy munkát kifejtő szabadkőműves páholyok tömörülésének, a Good-Templar rendnek. A polgári radikálisok eszméinek, a természettudományos világnézet terjesztésének és a társadalomtudományok ápolásának egyik fóruma a Társadalomtudományi Társaság. A T. T. Szabad Iskolája pedig ugyanezen eszméknek a munkások közt való terjesztését tűzte ki feladatául. Madzsar a Szabad Iskola legnépszerűbb előadói közé tartozik az 1905 utáni években. Legnagyobb hatásúak és jelentőségűek a származástannal és a darwinizmus kérdésével foglalkozó előadásai. Madzsar nemcsak a T. T.-ban ős a Szabad Iskolán, de az egyes szakszervezetekben is számtalan előadást tart ebből a tárgykörből. Éppen a természettudományos gondolkodás széles körben való meghonosítása, a munkások és értelmiségiek körében való népszerűsítése, készíti elő a talajt, az új világnézet befogadására. Madzsar darwinista munkásságában azt a célt tűzi maga elé, hogy a fejlődés gondolatát, a természettudományos gondolkodást, világos okfejtéssel megírt munkáiban, előadásaiban, a legegyszerűbb emberek előtt is érthetővé tegye. A darwinizmus széles körben való megismertetése terén, kevesen tettek annyit Magyarországon, mint ő. Mint a Szabadgondolkodók Magyarországi Egyesületének egyik vezetője, jelentős befolyást gyakorol az új fiatal értelmiségiek tömörülésére, a Galilei Körre, mely a fenti egyesület bábáskodása mellett jött létre. A Galilei Kör haladó gondolatok térhódításának, történelmi jelentőségű bázisa az egyetemi ifjúság körében. Madzsar számos előadást és szemináriumot tart a Galilei Körben az 1910-es években. Több, a „Huszadik Század“-ban megjelent cikke arról tanúskodik, hogy Madzsar-ra nem maradtak hatás nélkül az angol eugenikusok tanításai. Ezeknek a cikkeknek ellentmondásai arra mutatnak, hogy Madzsar, bár szilárdan materialista alapon áll, de a társadalmi jelenségeket még nem vizsgálja marxista álláspontról. Eugenikus elgondolásai azonban osztálytartalmat illetően, mégsem azonosíthatók az angol eugenikának szilárdan a burzsoázia érdekeit hirdető elveivel. Más eugenikusoktól eltérően nem jutott nacionalista következtetésekre és élesen visszautasította a német fajhigiénikusok torz elveit. Jólmenő fogászati rendelését 1912-ben feladva, a Fővárosi Könyvtár szolgálatába áll, mint főkönyvtáros ; 1915-től kezdve a könyvtár aligazgatója, Szabó Ervin halála után pedig 1919 tavaszáig annak igazgatója. Nevéhez fűződik a munkáskerületek fiókkönyvtárhálózatának kiépítése, mely a demokratikus, korszerű könyvtárpolitikának jelentős tette hazánkban. Madzsar nagyszerű képességeire és sokoldalúságára mutat, termékeny könyvtári működése. Közvetlenül az első világháború kitörése előtt, a német és angol nyilvános könyvtárakat tanulmányozza s útjáról, tapasztalatairól
