Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1959-04-01 / 4. szám

100 REHAK RUDOLF DR. Ezt meghaladó hőmérsékletnél mind fokozatosabban fájdalomérzés is fellép, természetesen inadaequat ingerlés következtében. Ezen berendezkedés célszerű­ségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy már 47 C°-nál a leukocyták amőba­szerű mozgása irreverzibilis módon megszűnik. Ezért védekezik a szervezet a 45 C°-ot meghaladó hőhatáskor inadaequat fájdalomérzéssel. A metakrilátok polimerizációja exothermális reakció gyanánt megy végbe, azaz hőképződéssel van egybekötve. A keletkezett hő Gerend mérései szerint- 80—96 C°-ig terjed. Ezt azért kell hangsúlyoznunk, mert hazai szakirodal­munkban téves adat látott napvilágot. Azt olvashattuk ugyanis, hogy a poli­­merizációs hő a szájhőmérsékletnél 5—8 C°-kal magasabb, így gyakorlatilag zavart nem okoz. Ezzel szemben Hedegard aki 30 teljes felső protézist direkt a szájban alábélelt azt észlelte, hogy 18 betegnél nyálkahártya ártalmak léptek fel. A legtöbb esetben csupán enyhe pir jelentkezett közvetlenül az alábélelés után, de három betegnél 12 napig, négy betegnél pedig 6 hónapig tartott míg a vegyi- és hőártalom okozta sebek begyógyultak. Nálunk Sömjén számolt be a klinika egyik pénteki előadásán, hogy egy esetben súlyos égési sebek támadtak, amikor az orvost alábélelés közben telefonhoz hívták és így a műfogsor hosszabb ideig maradt a beteg szájában. Hedegard a kellemetlen­ségek csökkentésére előzőleg néhány percig Xylocain oldattal öblíttetett, a nyálkahártyát vazelinnal védte. Az akrilátpéppel bélelt műfogsorra ráharap­­tatott és 5 percig hagyta a beteg szájában. Újabban a svájci Prothoplast cég Repal elnevezés alatt különleges alá­­bélelésre alkalmas gyorsankötő akrilátot hozott forgalomba. Az alábélelendő protézist vagy fogszabályozó lemezt palatinálisan feldurvítjuk, majd a fiolák­hoz mellékelt enyhén megnedvesített gézcsíkkal borítva, 10 percre a beteg szájába helyezzük. A gézcsík érzéstelenítő és nyáladzást csökkentő gyógy­szerekkel van átitatva. A lemezre az akrilátpépet a keverés megkezdésétől számított harmadik percben visszük rá, majd 1—1 % percig tartjuk a páciens szájában. Az alábélelt lemezt már e rövid idő után nyugodtan ki vehetjük, mert az anyag már annyira lekötött, hogy az eltávolítástól nem deformálódik. A széleken túlbuggyant felesleget éles késsel levágjuk. A palatinalis felszínhez azonban még nem tanácsos hozzányúlni, inkább helyezzük az egészet mele­gebb helyre (tűző napra vagy fűtőtestre, esetleg forróvízbe). A beteg közben öblítsen. A Kulzer cég Palavit készítménye hasonlóképen feldolgozható. Repallal és Palavittal számos lemezt alábéleltem. A gézcsík alkalmazása után behelyezett akrilátpép nem csípett többé. A lemezt még a polimerizációs hőképződés előtt eltávolítottam, hőártalom tehát nem támadhatott. Monomer ártalmat sem észleltem, amit az alkalmazási idő rövidségével magyaráztam. Mindebből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a hosszabb kötődési idővel biró akrilátokat (pl. Duracryl) kiterjedtebb alábéleléseknél direkt a szájban ne alkalmazzuk. Gipszmodellen történő indirekt alábélelésre ez az anyag is igen jól bevált. Szájban direkt alábélelést a fentebb leírt módon nyugod­tan végezhetünk. Az irodalomban a teljes alábélelésekre mindinkább az indirekt módszert javasolják, a régi protézisre felhelyezett paszták, Adhe­­seal valamint ehhez hasonló lenyomatanyagok alkalmazásával. A legfőbb szabály, hogy direkt alábéleléseknél kellő körültekintéssel kell eljárnunk. Az akcelerátor rendszerű gyorsankötő akrilátok alkalmazása Immediát protézisek, ferdesíkok valamint orthodontiai gépezetek Redontillal, a Bayer cég által forgalomba hozott anyaggal, modellen könnyen és gyorsan készíthetők. Ezen gyártmány a pépes eljárás kombinációja, bázis­

Next

/
Oldalképek
Tartalom