Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)

1958-02-01 / 2-3. szám

70

SZÜLE LÁSZLÓ DR.

ha a Mg aránylag még több. A Ca : F viszonnyal számos kutató foglalkozott, ugyanis Ca csökkent felvétele esetén aF könnyebben okozhat toxikus jelenségeket. Éppen ezért Straub vegyvizsgálatái alapján kiszámítottam az egyes falvak vizsgált ivóvizeinek átlagos Ca- és Mg-tartalmát és német keménységi fokát.

Szükségesnek tartom, hogy itt röviden ismertessem a vegyészeiben általánosan használt német keménységi fok (nk fok) fogalmát, illetve meghatározási módját, mert ezt a rendelkezésemre álló magyarnyelvű fogászati munkákban nem találtam meg. 1 német keménységi fok = 10 mg CaO/lit. víz, vagy ezzel egyenértékű Ca, illetve Mg só/lit. víz. Ha a Ca- és Mg-ion mennyiségét (1 lit. vízben) határozzák meg, mint Straub jelen vegyvizsgálatáinál tette, az atomsúlyok aránya alapján (CaO = 56,08, Ca = 40,08, Mg = 24,32). 1 német keménységi fok = 7,14 mg Ca/lit. víz, illetve 4,34 mg Mg/lit. víz. Ezekből könnyen megkapjuk a k. é. német keménységi fokot.

A Mg és Ca arányát a F-hoz a községek nagyobb részénél kedvezőnek tekinthetjük (III. táblázat adatait az I. táblázat utolsó oszlopához viszonyítjuk). A Mg : F két község kivételével mindegyiknél eléri, illetve meghaladja a 25 : 1-t. Az ivóvizek magas Mg-tartalma valószínűleg szintén hozzájárul a F caries-csökkentő hatásához.

III. táblázat

A vizsgált kutak vizének átlagos Ca- és Mg-tartalma és középértékű német keménységi foka

(12 községben)

Sorszám

A község neve

A vizsgált kutak vizének átlagos

A vizsgált vizek középértékű német keménységi foka

Ca 1 Mg tartalma mg/l-ben

1.

Tiszalúc.....................................

116,5

110

41,6

2.

Szerencs ....................................

27,2

6,2

5,2

3.

Monok .......................................

182,3

60,7

39,4

4.

Taktaharkány.........................

46,7

57

19,6

5.

Meggyasszó..............................

94

143,7

46,2

6.

Legyesbénye............................

152

68,2

38,9

7.

Bekecs .......................................

37

9,3

7,2

8.

Taktakenéz ..............................

112,5

59,5

29,4

10.

Taktaszada ..............................

79,5

61,5

25,2

11.

T.-báj.........................................

150

34,5

28,9

12.

Prügy .........................................

75

30

17,9

13.

Hernádnémeti.........................

118

111,5

42,1

Ismeretes, hogy 8-nál kisebb keménységi foknál lágy, 8—15 közt közepesen kemény és efölött kemény vízről beszélhetünk. A III. táblázat szerint a községek többsége kemény vizű. Tiszalúc, Monok, Lenyesbénye és Hernádnémeti, vize különösen kemény (40 körüli keménységi fokkal). Lágy vize csupán Szerencsnek és Bekecsnek volt, melyek szomszédosak egymással. (A III. táblázaton nem szerepelnek a F-szegény vizű Tiszaszederkény és a F-ra kétes eredményt adó Ónod, illetve F-ra nem vizsgált Golop és Hernádkak).

Ha a keménységi fokot az általános iskolások CER indexeihez viszonyítom, de közben a vizek F-tartalmát is számításba veszem, érthetővé válik Monok általános iskolásainak viszonylag kicsiny CER fejátlaga. Kiviláglik egyben ismét az is, hogy a CER index elsősorban a víz F-tartalma szerint változik.

Straub a vizek többségének jód-tartalmát is meghatározta (1. II. táblán). F/J arány négy jódra vizsgált, F-protektív vizű községben (Tiszalúc, Szerencs, Taktaharkány, Bekecs) egyaránt megfelelő volt. Tiszalúc saját megfigyelésem szerint nem golyvaendémiás. Magas F-tartalmú vizekről van itt