Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)

1958-02-01 / 2-3. szám

68 SZÜLE LÁSZLÓ DR. csonynak bizonyult, dentalfluorozis gyakorlatilag nem fordult elő. Vonatkozik ez elsősorban Monokra, Taktakenézre és Golopra. Az 1—2. továbbá a 4—7 és 10 községnél mattfehér csíkozottságot és opákos foltot jelentős számban, sárgás­barnás foltot ritkán tapasztaltam. A 13. Hernádnémetinél ,,valószínű“, enyhe opákos foltokat észleltem. Fluorozis tekintetében mennyiségileg és minőségileg Tiszaluc, Legyesbénye és Bekecs vezetett. Az 1. ábra legyesbénvei fiú szabály­talan fogazatán barna és opákos zománcelszíneződéseket mutat. Az ivásra használt kútvizek vegyvizsgálatának eredményét a II. táb­lázat tünteti fel. A vizsgálatokat nagy gondossággal Strab J. végezte el, közbejött halála azonban megakadályozta őt abban, hogy azokat a dolgozat keretében kiértékelje. így most azt én magam próbálom elvégezni. A községeket a II. táblázaton is olyan sorrendben tüntettem fel, mint az I. táblázaton, hogy az adatok összehasonlítását megkönnyítsem. A fogá­szatilag vizsgált községekben — Golop és Hernádkak kivételével —, ezenkívül a fogászatilag nem vizsgált Kesznyétenben, Sajóhíd­­végen, Sajóládon vettünk víz­mintákat vegy elemzésre. Az egyes kutak vegyvizsgálatá­nak részleteredményei alapján az I. táblázat utolsó oszlopában feltüntettem a kútvizek átlagos fluortartalmát, a vizsgált kutak számát, továbbá a minimális és maximális fluortartalmat, hogy a fogászati adatokat ezekhez viszo­nyíthassam. A legmagasabb átlagos F-tartalom (1654 gamma/1) Tiszalueon volt, ami megegyezik az ugyancsak legnagyobb cariesresistentiával. (A F-tartalom átlaga némileg változott a régebbihez [Straub •/., Szüle L. (2)] képest, mert azóta újabb meghatározások történtek.) Alig rosszabb a fogászati lelet Sze­rencsen : A vizek F-tartalmának átlaga (636 gamma/1) viszont jóval alacsonyabb, bár még mindig protektiv. A 3—8. és 10. község az enyhén emelkedő CER index mellett a F-tartalom sokkal nagyobb ingadozását mu­tatja (sorrendben 312, 867, 1345, 1212, 766,850, 862). A 4—8. község protek­tiv F átlaga megfelel a jó fogászati eredményeknek. Monok „küszöbalatti“ Adler (7) szerint még védő szintje (312 gamma/1) mellett CER indexe fel­tűnően alacsony (0,66). A hasonló fluor-tartalmat mutató Taktabáj, Prügy és Hernádnémeti CER indexe (122—160) lényegesen magasabb, bár még mindig bizonyos védettségre utal. Ónod fogászati és F-eredményei látszólag ellentmondanak egymásnak. A fluortartalom átlaga protektiv (536 gamma/1), de csupán 2 meghatározás történt; az egyik magas (926), a másik alacsony (146 gamma/1 értéket mutat). A fogászati CER index-bői arra lehet következ­tetni, hogy a F-tartalom tényleges átlaga Ónodon alacsonyabb. Golopon és Hernádkakon víz vizsgálat nem történt. Golopon a fogászati eredmény az ivóvíz protektiv hatására mutat. Hernádkakon viszont jóval kisebb az ellenállás a káriesszel szemben, tehát a vizek átlaga nem protektiv F-tartalmú lehet. A miskolci járás 3 községe, Kesznyéten, Sajóhídvég, Sajólád, melyből csak vízvizsgálat történt, F-szegény területnek bizonyult. (Ugyancsak fluor­szegény Miskolc és Miskolc—Tapolca vízvezetéki vize is). 1. ábra. Barna és opákos zománcelszinezödés (dentalfltiorózis) legyesbényei fiú szabálytalan fogazatán

Next

/
Oldalképek
Tartalom