Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1958-02-01 / 2-3. szám
68 SZÜLE LÁSZLÓ DR. csonynak bizonyult, dentalfluorozis gyakorlatilag nem fordult elő. Vonatkozik ez elsősorban Monokra, Taktakenézre és Golopra. Az 1—2. továbbá a 4—7 és 10 községnél mattfehér csíkozottságot és opákos foltot jelentős számban, sárgásbarnás foltot ritkán tapasztaltam. A 13. Hernádnémetinél ,,valószínű“, enyhe opákos foltokat észleltem. Fluorozis tekintetében mennyiségileg és minőségileg Tiszaluc, Legyesbénye és Bekecs vezetett. Az 1. ábra legyesbénvei fiú szabálytalan fogazatán barna és opákos zománcelszíneződéseket mutat. Az ivásra használt kútvizek vegyvizsgálatának eredményét a II. táblázat tünteti fel. A vizsgálatokat nagy gondossággal Strab J. végezte el, közbejött halála azonban megakadályozta őt abban, hogy azokat a dolgozat keretében kiértékelje. így most azt én magam próbálom elvégezni. A községeket a II. táblázaton is olyan sorrendben tüntettem fel, mint az I. táblázaton, hogy az adatok összehasonlítását megkönnyítsem. A fogászatilag vizsgált községekben — Golop és Hernádkak kivételével —, ezenkívül a fogászatilag nem vizsgált Kesznyétenben, Sajóhídvégen, Sajóládon vettünk vízmintákat vegy elemzésre. Az egyes kutak vegyvizsgálatának részleteredményei alapján az I. táblázat utolsó oszlopában feltüntettem a kútvizek átlagos fluortartalmát, a vizsgált kutak számát, továbbá a minimális és maximális fluortartalmat, hogy a fogászati adatokat ezekhez viszonyíthassam. A legmagasabb átlagos F-tartalom (1654 gamma/1) Tiszalueon volt, ami megegyezik az ugyancsak legnagyobb cariesresistentiával. (A F-tartalom átlaga némileg változott a régebbihez [Straub •/., Szüle L. (2)] képest, mert azóta újabb meghatározások történtek.) Alig rosszabb a fogászati lelet Szerencsen : A vizek F-tartalmának átlaga (636 gamma/1) viszont jóval alacsonyabb, bár még mindig protektiv. A 3—8. és 10. község az enyhén emelkedő CER index mellett a F-tartalom sokkal nagyobb ingadozását mutatja (sorrendben 312, 867, 1345, 1212, 766,850, 862). A 4—8. község protektiv F átlaga megfelel a jó fogászati eredményeknek. Monok „küszöbalatti“ Adler (7) szerint még védő szintje (312 gamma/1) mellett CER indexe feltűnően alacsony (0,66). A hasonló fluor-tartalmat mutató Taktabáj, Prügy és Hernádnémeti CER indexe (122—160) lényegesen magasabb, bár még mindig bizonyos védettségre utal. Ónod fogászati és F-eredményei látszólag ellentmondanak egymásnak. A fluortartalom átlaga protektiv (536 gamma/1), de csupán 2 meghatározás történt; az egyik magas (926), a másik alacsony (146 gamma/1 értéket mutat). A fogászati CER index-bői arra lehet következtetni, hogy a F-tartalom tényleges átlaga Ónodon alacsonyabb. Golopon és Hernádkakon víz vizsgálat nem történt. Golopon a fogászati eredmény az ivóvíz protektiv hatására mutat. Hernádkakon viszont jóval kisebb az ellenállás a káriesszel szemben, tehát a vizek átlaga nem protektiv F-tartalmú lehet. A miskolci járás 3 községe, Kesznyéten, Sajóhídvég, Sajólád, melyből csak vízvizsgálat történt, F-szegény területnek bizonyult. (Ugyancsak fluorszegény Miskolc és Miskolc—Tapolca vízvezetéki vize is). 1. ábra. Barna és opákos zománcelszinezödés (dentalfltiorózis) legyesbényei fiú szabálytalan fogazatán