Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1958-02-01 / 2-3. szám
SZERENCSI FLUORTERÜLET 6» A kivizsgált terület földrajzi helyzetét, továbbá a vizsgálati eredmények grafikonjait a 2. ábra szemlélteti. A vizsgálat a Hernád, illetve a Sajó-Hernád egyesült folyó, a Tisza és a kissé távolabb fekvő Bodrog beömlése közötti terület községeire terjedt ki. Ez a terület magában foglalja a régi Zemplén megye szerencsi járásának nagyobb, a régi Borsod megye miskolci járásának kisebb részét. A kivizsgált terület északkeleti határát azok a községek szabták meg, melyeknek adatait Adler (6), Straub közreműködésével az Eperjes—Tokaji Érehegység tájáról ismertetett. Ezek : Tokaj, Mád, Tállya, Abaújszántó. E községek 12—14 éves általános iskolásainak CER indexe a felsorolás sorrendjében : 2,45, 1,42, 1,73, 1,84. Az ivóvizek átlagos F-tartalma suboptimális volt, nevezetesen a fenti sorrendben : 118, 206, 171, 157 gamma/1. Kelet felé tehát fluorban szegényvizű, emellett különböző, de általában nem nagy caries hajlamú területről volt szó. — A déli határt a Tisza, az északnyugati határt a Hernád folyó jelenti Felsődobszától Kesznyétenig. A Hernáddal párhuzamosan, tőle kissé nyugatabbra fut a Miskolc—Hidasnémeti vasútvonal, amely mellett fekvő állomások vizét Straub már megvizsgálta. Megállapításaiból csak annyit emelek ki, hogy „itt található a legtöbb fluorszegény víz.“ A vizsgált területnek tehát egyedül a déli, Tiszántúli határa nincs még eléggé felderítve. Ha most a vizsgálatok grafikai ábrázolását is megfigyeljük, megállapítható, hogy a magas F-tartalmú és jófogú községek Tiszalúc, Taktakenéz, Szerencs és Meggyasszó által bezárt trapezoid-alakú területet alkotják, illetve ezen belül fekszenek. A grafikonok azt is szemléltetik, hogy bár az összefüggés a víz F-tartalma és a fogszuvasodás intenzitása között megállapítható, az nem minden esetben arányos. Elég itt Monok és Ónod fogszuvasodási és fluor viszonyára gondolni. Monok jófogúságában a fluoron kívül más tényező is szerepet játszik. Adler (6) a fluor-területek összehasonlításánál nagy jelentőséget tulajdonít a földrajzi fekvésnek. Tapasztalatai szerint a hasonló földrajzi fekvésű területeken belül az ivóvizek fluor-tartalma és a fogszuvasodás közötti öszszefüggést határozottabban ki lehet mutatni. Saját anyagunkban két földrajzilag elkülönülő tájat különböztethetünk meg. Az egyik a hegyes vidéken fekvő Meggyaszó, Monok, a másik a többi községet magában foglaló sík vidéki terület. Monok igen kedvező fogászati eredménye talán más földrajzi helyzetével magyarázható. A fogszuvasodás ellen az ivóvíz fluortartalmán kívül régebbi [Rőse és Forberg, cit. Szabó J.] [(H)] és újabb vizsgálatok [Mills, cit. Adler. P. (7)] szerint bizonyos mértékig az ivóvizek keménysége is védelmet nyújt. Újabban Parma, Leimgruber, Hafer [cit. Schmiedt, (10)] arra mutattak rá, hogy a víz Mg-, Oa- és F-tartalma megfelelő arányának szintén nagy jelentősége van. Parma szerint a Mg : F viszony akkor kedvező, ha 25 : 1 körül van, illetve 2. ábra. A vizsgált terület és a vizsgálati ered menyek grafikai ábrázolása
